Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - I. közl. 230

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 241 A szultán 1690 jun. <s. athnániét állított ki részére, mély hivatkozva a hűtlenné lett Apáti halálára s Thököly eddigi kiváló szolgálataira, meghízza őt, mint Bethlen utódát, Erdély kormányzásával; évi adót annyit kívánt tőle, a mennyit Beth­len tizetett (azaz 10,01)0 aranyat). Xikápolvba.n adta át Ahmed hasa a díszes kísérettel divánha hívott Thökölynek a szultán küldötte aranyos és nvusztos kaftánt s a fejedelemség jelvé­nyét a botot és zászlót s a kinevezésről szóló athnániét. Segít­ségül pedig melléje rendelte (mert a mellette lévő kuruczok és hajdúk kevesen voltak) a cserkesz származású Ahmed szi­lisztriai basát, mint seraskiert (fővezért), több basával, néhány ezer főnyi lovas és jancsár haddal, s a krimi tatár hadakat, melyek élén »a tatár khán kisebbik fia személye szerint ült fel mellette,« r) A havasalföldi vajdának is megparancsolá a szul­tán. hogy minden hadával Tökölyhez csatlakozzék. I. A ,zeniesti csata. Thököly 1690 jul. elején indult el kurucz, török, tatár hadai­val a bolgárföldi Rahoviczáról, az ő téli szállásáról s a Dunán átkelve csatlakozásra szólította fel az oláh vajdát. Branko­ván, lia nem is szívesen tette, a szultán fermánjának engedel­meskedve, kalauzoltatta és élelmeztette kelletlen szövetségeseit s maga is csatlakozott hadaival. De — ha Csereinek elhihető -Hájszlerrel az erdélyi főparancsnokkal is levelezett s elárulta Thököly czélját, hadai számát.8) A tatár sereg zöme is Havas­alföldön csatlakozott, Krim felől jőve. Augusztus közepén már Bukuresten innen, többnyire az Argis folyó mentében táboro­zott és haladt az erdélyi határ felé Thököly kurucz, török, tatár és oláh csapatokból álló tarka serege, melyet 20—25,000 főnyire tesznek az egykorú tudósítások.3) Thököly hadi készülete nem maradt titokban az erdé­lyiek előtt, »A tavasz elhozá magával a török nagy készületei-és Tökölinek Erdélybe való szándékozásának hírét.« *) A hírre az államtanács, mely Teleki Mihály elnöklete alatt 12 taná­csosból állott s az ifjú fejedelem nevében kormányozta az ') Cserei Mihály históriája 11)4 1. ') U. Ott 198. 1. A csík-kozmási pap följegyzése szerint plane 70-000-en lettek volna. (Ld Székely Okltr. VI. k. 417 1. és Benkö Károly: Csík, Gyergyó és Kászonszék. 122. 1.) Én a 20,000-et is nagyításnak tartom. *) Bethlen Miklós önéletírása II. k. 113. 1. — »Szörnyű rendkívül való árvizek lőnek szerte szélyel az országban, kétségkívül praesagiálták (jósolták) a sok idegen hadaknak Erdélybe való jövetelét« (Cserei M. id. m. 199. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom