Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 176

] 76 tárcza. szakember vállalkozott a gyűjtés munkájára mint Herman. A pásztorélet, a halászat már is akkora átalakuláson ment át, hogy a réginek biztos nyomaira csak fáradsággal lehetett találni, nagy kitartás, sok kutatás kellett hozzá, s minden várakozást felül muló eredménye igazolja a kiállítás és igazolja ez a munka, melyet tüzetesebben is foguuk ismertetni. —- »A KÉT BOLYAI. ÉLF.T- ÉS JELLEMRAJZ« czimen egy díszesen kiállított vaskos kötet jelent meg e napokban Marosvásárhelyen, melyben Bedőházi János Bolyai Farkasnak, a hírneves mathematikusnak s Grausz nagynevű barátjának s Bolyai Jánosnak életét ismerteti világos előadásban, folyamatos s élvezhető stílussal. A művet, melyet több arczkép és illusztráczió diszít. a marosvásárhelyi ev. ref. kollégium elöljárósága adta ki, ez által akarván egykori halhatatlan professorának és lángeszű tanulójának ércznél maradandóbb emléket állítani. — GTRÓF KUUN GÉZA emlékbeszéde, melyet az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1897. november 14-én Kolozsváron tartott tizenkettedik évi rendes közgyűlésen bethleni gróf Bethlen Gábor felett tartott, az E. 31. K. E. gyűlésének határozatára nyomtatásban is megjelent. Több ez mint egy egyszerű emlékbeszéd, egy klasszikus műveltségű • lélek megnyilatkozása, a kinek a Bethlen gróf halála alkalmat nyújtott, hogy elmondja finom megfigyelésen alapuló gondolatait a Bethlenek őseiről és kortársairól, a keresdi várról, a forradalomról s az ezt követő évek küzdelmeiről, korunk politikai vezéreszméiről stb. — A BIHARVÁRMEGYEI ÉS NAGYVÁRADI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI EGYLET 1896/7. évi Évkönyve szerkesztve dr. Karácsonyi János titkár által megjelent. A »biharvármegyei Egylet« a régibbek közé tartozott ; még a 60-as évek végén alapíttatott Bómer buzgalmából, s pályája kezdetén egy pár évig folyóiratot is adott ki, majd a 80-as évek derekán Évkönyvet adott ki, melyet Hegyesi Márton akkori titkár szerkesztett. Azután, hogy Ipolyi gazdag és rendkívül becses hagyatékából nagy és fényes múzeumra tett szert s azt saját épületében helyeztette el, 1896-ban mondhatni új életet kezdett s felvette a biharvármegyei és nagyváradi nevet. Karácsonyiban ügybuzgó, szorgalmas titkárt nyert, s a most megjelent Évkönyvből megismerjük az Egylet tevékenységét. Ez Évkönyvben három értekezés van: Solyomkő első urai, melyet Karácsonyi az 1895-iki közgyűlésen olvasott fel, magvas és alapos értekezés mint a szerző minden munkája; Nagy-Várad 1556 — 7-iki ostroma Zsák Adolftól, mely a múlt évi közgyűlésen olvastatott fel, s mely az erre vonatkozó adatokat szorgalommal gyűjté össze s Cséplő Péternek nagybecsű értekezése néhány nagyváradi leletről a praehistoricus korból. mely szövegrajzokkal van illustrálva.