Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - II. 164

15(1 történeti irodalom. meg kellett elégedniük azzal, liogy némi kárpótlást kaptak s megígérték, hogy »nem terjeszkednek.« De ez csak igéret volt. Mint rendesen, úgy most is, alig költöztek be az új épületbe, mindjárt észrevették, hogy az szűk, nem megfelelő és alkalmatlan s hogy e négy házhelyen sem a templomot föl nem építhetik, sem az iskolát meg nem nagyobbíthatják. Ε végett ismét a káptalanhoz fordultak s kérték tőle a kollégium mellett fekvő hét házhelyet. A káptalan tagjai előre látták ezt s természetesen most is tiltakoztak. Midőn a rend, illetőleg érdekeinek képviselője először fordult a káptalanhoz s onnan elutasító választ kapott, talán e tény alapján jogosan lehetne kárhoztatni »bolond vélekedéseket«, — mint Pázmány mondotta mely miatt a katholikus egyház magasabb érdekeivel szemben olyan szükkeblüséget mutatnak, de ez ujabb kérelem megfejti ellenkezésüket. Hazafisági szempontból sem nagyon bízott a káptalan a jezsuita atyákban, legalább erre vall egyezkedésüknek e pontja: »Magyar és horvát tagokat nagyobb számban küldjön a társaság Győrré, mint más nyelvüeket,« Tiltakozásuk a hét telek birtokba vétele ellen természetesen most is hiábavalónak bizonyült. Nem törődtek azzal s arra se voltak tekintettel, hogy lakóházak voltak rajta s a lakosok nem akartak kiköltözni belőle. Hiába mondta az egyik ház gazdája, »hogy inkább lábbal fogva vontatná ki a házból magát, hogy sem eladja«, ettől se riadtak vissza. Draskovics püspök tiszttartója (Dallos megb. 1630) botokkal, szablyákkal és puskákkalfelszerelt jobbágyokkal s egy csapat német muskatérossal ment a házak elfoglalására. Becsüsökkel mentek s körülfogták a házakat. A káptalan kiküldötte — Beny János kanonok — ez ellen is tiltakozott, de a tiszttartó »hangos szitkozódással félrelökte«, betörette az ajtókat és kerítéseket s megbecsültette a házakat. A püspök azután megizente a lakóknak, hogy vegyék föl a ház árát, különben »valamennyit kihányatja.« Kérték a püspököt, könyörüljön rajtuk, az ő házuk nem eladó, de mind hasztalan, azzal hallgattatták el őket, hogy a király is így akarja s ez ellen nem lehet apellata. Így azután tizenegy telekkel rendelkeztek a jezsuita atyák s kedvükre építhettek. 1654 aug. 20-án Széchenyi György veszprémi püspök 50,000 rajnai forint alapítványt tett a kollégiumnak, 1684-ben pedig ugyancsak Győrött eouvictust is alapított. Ez a gymnasium alapításának története. Mint az iskola történetének legérdekesebb és legfontosabb része kimerítő részletességgel van tárgyalva s a monographiának ez a legbecsesebb része, a melyért elismerést érdemel Németli Ambrus tanár. Külön fejezetek foglalkoznak a kollégium birtokviszonyaival, a gymnasium belső történetére