Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Wertheimer: Die Verbannten des ersten Kaiserreichs. Ism. A–y. 160

161 történeti irodai,om. között tán a legjobban ismeri, az előttünk fekvő munkában a Napoleon bukása utáni történetre rendkívül becses adatokat szolgáltat. S növeli a munka érdekességét azon körülmény is, hogy a szintere leginkább közvetlen szomszédunk Ausztria területe, a hol az első császárság számüzötteinek nagyrésze a száműzetés éveit töltötte. Az 1815-ben összeült párisi konferenczia tudvalevőleg Metternich indítványára határozta el, hogy a bukott császárság emberei a különböző országok, első sorban Ausztria őrizete alá adassanak. Ez indítvány összefügg a száműzetést, vagy haditörvényszék elé állítást kimondó 1815. julius 24-i ordonanzokkal, melyeket az 1816. január 12-i am nestia-t örvény még súlyosbított. Európa különböző államait töltötték meg ezek számüzöttekkel, melyek közül a legkiválóbbak Ausztriának jutottak. Bonaparte Lajos, Jeromos, Katalin, Baciocchi Erzsébet, Murát Karolin, Fouché, Savary, Marét mind meg annyi elsőrendű csillag az első császárság egén, melyek Ausztria különböző részeiben végzik be pályafutásukat, Metternich és jobb keze Sedlnitzky gróf rendőrminister által Árgus szemekkel ellenőrizve. A mindenható kanczellárra a párizsi konferenczia határozatai súlyos feladatot róttak. Az ő feladata volt ellenőrizni a száműzötteket, kikről legjobban fel lehetett tenni, hogy a sors változásaiba nem fognak belenyugodni, meg lévén szokva, hogy ők parancsoljanak, mások engedelmeskedjenek. Metternich Sedlnitzkyvel együtt csakhamar tisztában volt azzal, hogy a császárság visszaállításának reménye nem aludt el a száműzöttek lelkében. Csakhamar kitudta titkos terveiket, melyek ellen a legádázabb'^harczot vivta. igaz, hogy nem a Bourbonok bukásától s a Napoleonidák újbóli trónrajutásától félt, mint inkább az árnyékát már előre vető forradalom kitörésétől. Ennek megakadályozása volt a czél, mely miatt minden lehetőt elkövetett, hogy a száműzöttek minden lépése, még gondolata is ellenőriztessék. Munkájához a bécsi levéltárak, első sorban az állami levéltár, s a belügyminisztériumé nyújtották a bő anyagot. Ebből s az ismert irodalomból Wertheimer oly munkát állított össze, mely az utolsó évek Napoleon-irodalma között a legkiválóbb helyet foglalja el. A kötetben foglalt nyolcz essay a legkiválóbb számüzöttekkel foglalkozik, kik részint mint Napoleon rokonai, részint mint környezetének legkiválóbb emberei hazájuk történetére mély befolyást gyakoroltak. Mesteri kézzel rajzolja Wertheimer a száműzöttek életét Ausztriában úgyszólván napról-napra, s, SZÁZADOK. 1898. II. FŐZET. 11