Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár 129

tagány1 károly. raria czímmel) 3 kötetben, 1816—1831-ig. Maguk az akták itt is a rendes ügyiratok közé vannak beosztva. Ε régibb korszaknál meg kell emlékeznünk még a levéltárnál őrzött letétemé nyékről is. Ezek kétfélék : 1. A közvetetten letétek (Deposita), vagyis olyan iratok, a melyeket maguk az érdekelt felek bíztak az erd. kanczellária őrizetére. Ezeket csak 1887-ben kapta vissza az Országos Levéltár, mivel 1848 után előbb az osztrák belügyminisztériumhoz, onnan az üjrä szervezett erd. kanczelláriához s ennek feloszlásával pedig a fölség személye körüli minisztériumhoz jutottak. Többnyire egyes végrendeletek, szerződések stb. mind magánfeleket érdeklők; legterjedelmesebb letét az Iszehncz család okiratai, melyek egy csomót képeznek. 2. Az erdélyi udvari kanczellária mellett működő ügyvivők iratai csak tágabb értelemben vett letétek. Ezen hites udvari ügyvivőknek (ágenseknek) tiszte ugyanis az volt, hogy az erdélyi magánfelek peres ügyeit a kanczelláriánál szorgalmazzák s őket képviseljék. Az érdekelt felek rájuk bízták okirataikat, s a mikor egv ilyen udvari ágens meghalt, a kanczellária azonnal egy tisztviselőjét küldte ki lakására. Ez aztán az ágens gondjaira bizott iratokat átvette, leltározta s a kanczellária levéltárában elhelyezte. Erre a kanczellária a főkormányszéket fölhívta, tegye közhírré, hogy az elhalt ágens hagyatékában mely felek iratai találtattak, és hogy · azok a térítvény felmutatása után az érdekelteknek ki fognak adatni. Olyan magánfelek iratai tehát, a kik ez iránt lépéseket nem tettek, most is itt az illető ügyvivő neve alatt őriztetnek, megfelelő iratjegyzékekkel 23 csomóban. Ezeken kívül ugyanott még néhány kanczelláriai tisztviselőnek (Izdencgy udvari, Eder főkormányszéki tanácsos, Kő,szőni fogalmazó) hagyatékában talált magániratok is találhatók. IV. Az udvari kanczelláriának a régibb korból, legfontosabb gyűjteménye: a kanczelláriai elnöki iratok osztálya, mely 1791-ben állíttatott föl és Erdély politikai s gazdasági történetének elsőrangú forrását alkotja. Az elnöki rendes iratok 1791—1848-ig, 43 csomót képeznek, 5 indexszel. Ezeken kívül megvannak még a kanczelláriai elnökség ülési jegyzőkönyvei is 1791 — 1846-ig, 56 kötetben és 2 csomóban, melyeknek mindegyike szintén indexszel van ellátva. Az iratok ezen osztály felállításától 1791- 1822-ig. gróf