Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár 129

AZ ERDÉLYI UDVARI KANCZELLÁRIAI LEVÉLTÁR. Az erdélyi udvari kanczellária, Erdélynek a Habsburgház uralma alá jutásával, az I. Lipót diplomáját (1690) kiegészítő 1693. május 14-iki úgynevezett Alvinczyana-resolutio alapján állíttatott föl. Alapítása összeesvén az abszolutisztikus törekvések legsötétebb korával, hatásköre, már kezdettől fogva sokkal szűkebb volt mint a magyar kanczelláriáé. A fontosabb ügyekben közvetetten fóruma nem maga a fejedelem volt, hanem még Mária Terézia korában is, a kanczellár jelenlétében tartott konferenczia, úgy hogy jóformán csak ezeknek határozatait hajtotta végre. I. A kanczelláriának szűkre szabott hatásköre meglátszik levéltárának régibb részén, a hol a fontosabb ügyeknek kiinduló szálait hiába nyomoznék, sőt a legelső évekből-csak a különféle ügyekben kelt végső rendelkezésekre akadunk. Mégis, a kanczellária ezen alárendelt helyzetének is köszönhet iink valamit, azt t. i. hogy levéltára, kezdettől fogva, osztrák mintára lőn berendezve, a mely szerint minden egyes elintézett ügyre vonatkozó összes iratok egy szám alatt helyeztettek el s ennek következtében az iratok az elkallódás veszélyének sokkal kevésbbé voltak kitéve. A kanczellária hivatalos ii g y i r a t a i az első korszakból 1848-ig terjednek, 2395 csomóban, 190 kötet iktatókönyvvel és indexszel, 1791 óta mind a kettő külön-külön kötetekben. Ezen eredeti mutatókönyveken kívül, a legrégibb 1694— 1714. évekről, rendkívül kimerítő újabb indexek készültek, a mely alkalommal az ezen évi iratok is újra rendeztettek. Ennek tulajdonítandó, hogy a legelső csomó az 1000. évtől a Szilveszter bulla másolatával kezdődik, mert a rendezésnél SZÁZADOK. 1898. II. FÜZET. 9