Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Békefi Remig: A czisztercziek középkori iskolázása Párisban. Ism. –s– 160. o.

160 TÖRTÉNETI IRODALOM. sak. Helyes, hogy a monographia-író följegyezte az érdekesebb kérdéseket is, a melyekről akár a physikusok, akár a philosophusok, akár a theologusok vitatkoztak. Még helyesebb, hogy az iskolai színjátékoknak legalább czímeit idézi ; följegyzései között találtuk a többi közt azt az adatot, hogy 1760-ban »válogatott ifjak« játszották a Sedekias czímű iskolai drámát magyar nyelven. A rectorok, dékánok és tanárok névsora zárja be a monograpbiát ; a jelesebb tanárok életrajzi adatai szintén előadvák, noha fölötte vázlatosan ; hasonlókép a tanulók összes számáról is közöl kimutatást. A munka a jelzett észrevételek mellett is megérdemli, hogy tudósaink figyelmükre méltassák. DR. YÁCZY JÁNOS. Békefi Bemig, A czisztercziek középkori iskolázása Parisban. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. A művelődéstörténet, mely nálunk eddigelé meglehetős parlagon bevert, az utóbbi években egyszerre fellendült. Különféle folyóiratokban s önálló értekezésekben számos oly munka látott napvilágot, mely főleg a hazai művelődéstörténettel foglalkozik. Azonfelül minden nagyobb munkában, mely egyes korszakok történelmét öleli fel, a művelődéstörténetnek a neki megfelelő hely biztosíttatott. Szóval, bosszú évek mulasztását igyekeztek helyrepótolni, meggyőződvén arról, hogy kulturális multunk felderítése egyik legfontosabb szolgálat, mit historiairásunktól méltán megkövetelhetünk. Az ujabb irók közül, kik a hazai művelődéstörténetet dolgozataikkal folyvást gyarapítják, kiváló helyet foglal el Békefi Rémig dr., kinek működése, mint a cziszterczita-rend történetirója, e folyóirat olvasói előtt nem ismeretlen, hiszen elég dolgozata látott e lapokon napvilágot. Működése nem csak rendje történetére, hanem az egész magyar művelődéstörténetre is kiterjed. Számos tanulmány jelent meg már tőle e tárgyra vonatkozólag ; elég legyen itt csak »Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Arpádbázi királyok korában« és »Arpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése« cz. tanulmányaira utalnunk. Folyóiratunk jelen füzetében egy ujabb tanulmánya lát napvilágot az Anjou-korbeli székesegyházi iskoláink szervezetéről. Akadémiai székfoglalójának tárgyát is rende történetéből vette, de ezúttal a rend művelődéstörténetének egyik fontos tényezőjével ismertet meg minket: a czisztercziek oktatásáról szól a középkor leghíresebb tudományos intézetén, a párisi egyetemen. Hazai művelődéstörténetünktől első pillanatra távol álló-