Századok – 1897
Értekezések - WERTNER MÓR: A Garaiak 902. o.
A GARAI AK. 919 (»consobrinus«) Katisz nb. Szécsényi Miklóssal, liázasságtörő módon együttélt s bogy a becstelen asszony, hogy a megcsalt férj részéről reá háramlandó büntetéstől megszabaduljon, azt megmérgeztette. — Hedviget ezért egyszer már törvényszék elé idézték, de meg nem jelent, s miután mostani képviselője, Hermányi László, védelmére semmi lényegest elő nem hozott, az egybegyűlt rendek által házasságtörésben, férjén elkövetett mérgezési gyilkosságban és leányának megkerítésében bűnösnek mondatott. Zsigmond király erre Szécsényi (Miklóst Magyarországból való állandó számkivetésre, Hedviget pedig arra elmarasztalta, hogy összes birtokai elvesztése mellett személye Garai János unokaöcscsének,Garai László macsói bánnak adassék át, ki őt kastélyai egyikében életfogytáig fogságban tartsa.1) Hedvig további sorsát egyelőre nem ismerem. Budai Lexikonja (II. 97) Garai János özvegyéről, Margitról, tesz emlitést, kit valamely nagy büntette miatt Zsigmond és Albert király birtokainak és életének vesztésére elitélt. Midőn a magyarok lengyel Ulászlót 1410-ben királyukká választották, e Margit még mindig börtönben ült és az új király (Piasta származású, János özvegye Hedvig szintén Piasta-leány) a rendek kívánságára megígérte, liogy a Margitra vonatkozó Ítéletet helybenhagyja s miatta senkit bántani nem fog. Kétséget nem szenved, hogy Budai ez adata Hedvigre vonatkozik. — Annyi azonban tény, liogy Zsigmond leánya. Erzsébet királyné, Budán, 1439 február 19-én, fennebbi Bebek Miklós kérelmére, Zsigmond itéletlevelét átirta. — 1437 január 28-án Katisz nl). Salgói (Miklós, magyar főúr, Velenczében végrendelkezvén, összes családi birtokát rokonának, Katisz nb. Szécsényi Lászlónak, kire jogosan átszállnak, hagyományozza. Kétségkiviilinek tartom, hogy e Miklós Hedvig számkivetett szeretőjével azonos. — Végre még megjegyzendő, hogy Budai (TI. 92.) szerint Garai Jánosnak Hedviggel kötött házasságából Katalinon kivül még egy Hedvig nevű leánya is lett volna. c) II. Miklós nádor. I. Miklósnak ez öregebb fia, ki az 1386-ban lezajlódott horvát események után szerencsésen megmenekült, már közvetlenül ezután a közéletben oly jelentékeny és mélybevágó szerepet visz, liogy benne minden tekintetben családjának legkimagaslóbb tagját felismerjük ;2 ) működésének legrövidebbre szabott vázlata már nagy kiterjedésű képet nyújt. 9 Hazai okmánytár VII, 435. '9 Albert király 1438-ban »vir indelibilis memoriae«-ne\í nevezi. (Fejér XI, 83.)