Századok – 1897

Értekezések - WERTNER MÓR: A Garaiak 902. o.

.908 DR. WERTNER MÓR. Térjünk most már vissza Pál bán fia II. István utódjaihoz. II. Istvánról csak azt tudjuk, liogy 1337 márczius 1-én és augusztus 15-én Körösmegye főispánja.1

) 1343 julius 19-én tisztviselőjét, Dömötör fia Miklóst, a törvényszék elé került összes ügyei vezetésével bizza meg, — akkor azonban csak már »volt körösi főispán.«2

) — Utódjai közül csak fiai: Domonkos és IV. Pál ismeretesek. Domonkos a papi pályát szemelte ki magának, melybe őt valószinüleg nagybátyja, János bevezette. 1358 augusztus 6-án meghagyja VI. Incze pápa a veszprémi püspöknek, hogy Garai István fia Domonkos, pécsegyliázmegyei clericusnak egy megüresedő boszniai kanonokságról provideáljon.3) IY. Pál előbb Lajos királynak, azután özvegyének és leányának, végre Zsigmondnak szolgált. — Lajos alatt több hadjáratban vett részt. Okiratilag találkozunk vele legelőször 1356-ban, midőn a Hosszúbácsiak és Szentmihályiak ellenfele ; 1377-ben a Sz.-Szalvátoriak és Szentmihályi János közt fennforgott peres ügyben választott biró minőségben szerepel ;4

) 1382 junius 11-én Zalamegye főispánja5

); 1386 September havában Erzsébet és Mária királynék kiséretében Gara előtt it horvátok által öletett meg.6) Három fia volt : Gergely, Dezső és László. Gergely 1396 September 28-án Nikápolyban esett el a törökök ellen.7) Többet nem tudunk felőle. Lászlóról csak annyit tudunk, liogy János nevű fiút hagyott maga után. E János, ki Dezsővel együttesen Zsigmond királynak számos alkalommal kiváló szolgálatokat tett. Dezsővel együtt 1421 április 4-én a körösmegyei Darnóczot kapja meg. — A magyarországi képviselők és IY. Frigyes császár között Radkersburgban 1447 junius 1-én kötött békeszerződésben kimondták, hogy Garai László macsói bán, a császárnak okozott károk miatt, 1448 május 25-től kezdve egy évig a greyczensteini várban a császár foglyaként maradjon ; túsza. Garai J) Anjoukori okmánytár III, 324. Fejér VIII, 7., 295. 9 Anjoukori okmánytár IV, 360, (»comitis Crisiensis« helyett »comes Crisiensis«-nek kellene itt állania). 3) Történelmi tár 1895/269. 9 Fejér IX, 5., 224. 9 Zalai okmánytár II, 186. Az okirat csak mondja : »Alius Stephani «le Gara« a nélkül, hogy nevét megjelölné. c) Fejér X, 6., 383., 384. Hazai okmánytár VII, 434. 9 Fejér X, 6., 385.