Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Szádeczky Lajos: Székely oklevéltár VI. kt. Ism. K. L. 825. o.

826 történeti irodalom. 826 liogy két hónapon Leiül — vagy lia Bocskay bejön, még hamarább felesküsznek; az idegen hadakat a császári biztosokkal együtt kiküldik s rajta lesznek, ,h°gy Déva és Bogaras német őrsége minél előbb távozzék. Eleimet és fizetést sem küldnek tovább nekik (1044.) Rákóczy Zsigmondnak két oklevele van a gyűjteményben. Egyikben megerősíti a Maros széki gyalogpuskások azon kiváltságlevelét, mely kiveszi őket az udvarhelyi kapitány és a marosszéki királybírák felsősége alól. Szabályozza jogaikat és felmenti őket az udvarhelyi vár őrzésétől. A másik a Bernád és Lázár családokra tartozik. Bővebben képviseli ennél Báthory Gábor idejét tíz oklevél. Van ezek közt jobbágy- és birtokadományozás, fejedelmi értesítés, beigtatási rendelet, osztozó levél és jobbágyul szegődés. Mindezeknél több értékű azonban az, melyben a fejedelem huszonöt báromszéki testőrgyalogját nemesíti meg, s czímert ad nekik (1054.). A következőkből Angyalos János rövid levele Feketehalom ostromát említi s hozzáteszi, hogy »az brassaiak amaz istentelen Feyir Mihály után bolondoskodnak, nem akarnak megbajlani«. A többi az Imecs, Arros, Ózdi. selyei Balogh, pávai Bene, szentrontási Bereczky. hilibi Gál és árapataki Geréb családokat érdekli közelebbről. Ugy nyelvészeti becsével, mint érdekes tartalmával kiválik a sorból a segesvári szász gyűlés panasza Udvarhely székhez Báthory Gábor zsarnoksága miatt. Ennek halála után kelt. Minden szavából kirí az aggodalom és elkeseredés, a mint régi állapotukat kívánják vissza. Az egész a szászok nagy jajszava, szabadságuk síratólevele. Tele van idézettel, hasonlattal, közmondással s nyelvészetileg a kötet legkiválóbb darabja. Mikor irják, már Bethlen uralkodik. Egykorú vele a Berekeresztur megyei összes ref. hívek határozata »a praedikátor és scholamester béréről.« Itt működött egyik legrégebbi székely iskola. Göcsi Máthé püspök 1579-iki visitatiója alkalmával megvan ; de keletkezése ismeretlen. Az iskolaügyre egyébiránt kapunk még néhány vonatkozást. Ilyenek a »marosvásárhelyi schola« részére tett fejedelmi adományok Bethlen Gábortól, II. Rákóczy Györgytől, Barcsaytól és Apafitól, s tanulásáról ír Béldi Dávid is apjának 1676-ban. Magyar bibliát, imádságos könyvet és görög grammatikát kér, »mert görögöt is akar immár tanítani az mester« ; de még előbb kijelenti, hogy »én most jobban nem kívánok tanolni. mert most valóban tanolok, bárcsak mindenkor igy tanolhatnék«. Jobban érdeklik az agarak és a »gyermek lovak.«