Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 961. o.

TÁRF'ZA. 961 HORVÁT TÖRTÉNELMI REPERTÓRIUM. HATODIK KÖZLEMÉNY. C) K 1 o v i u s Julius O e o r g i u s horvát festő élete és h unkái. Irta Kukul jevic Iván. Arkiv II. k. I. r. 129 —168. lap. Németül is megjelent: Leben des Julius Clovius. Agram, 1868. D) Ó-T) almácziai pénzisme. (Staro-dalmatinsko pjene:;oslovje. Ljubic S. Arkiv II. k. I. r. 169—208). Elősorolja mindizon irókat és munkáikat, kik a Dalmácziában talált feniczia, görög és római pénzekről értekeztek ; ismerteti a Lissában (Vis), Curzolában, Brazzában, Praetoriumban. Dimalban (Duvno) talált ősrégi pénzeket és érmeket. E) II. Njegos Petrovics Péter montenegrói vladika és szláv iró, uralkodott 1832—1851-ig. Midőn 1830-ban II. Petrovics Péter montenegrói vladika meghalt, az országban két évi interregnum volt, melv idő alatt egy Ivanovics nevű podgoriczai származású főtiszt, ki Oroszországban szogált. ragadta magához a montenegrói kormányt, noha arra semmi jogczime nem volt ; a nagyravágyó és gazdag ember berendezkedett a trónon, az előkelőkből szenátust alakított, a hivatalnokoknak fizetést rendelt, irodát rendezett be, testőrséget szervezett, szóval egy kis modern formát hozott be az eddig egészen patriarchalis országba. 1832-ben hazajött Oroszországból az elhunyt vladika unokaöcscse Rado és mint II. Njegos Petrovics Péter elűzte Ivanovicsot és elfoglalta a trónt. Ivanovics visszatért Oroszországba. Az uj vladika, ki maga is iró volt, iskolák alapításával népét vad hajdúkból vitéz néppé nevelte, országa határait foglalások által kiterjesztette (Kuce, Piper, Brdo, Grahovo, Drobnják) ; Oroszországtól évi 10 ezer arany segélypénzt szerzett ; Ausztriának 34 ezer forintért eladta a kattarói öbölben a roskatag Sztanjevics és Podmaine zárdákat. 1846-ban nagy éhinség volt országában, ezt a török szultán ki akarta aknázni és a skutari pasa által Plamenac Márk montenegrói vajdát és másokat fellázított II. Njegos ellen : ez Djurisics toronynál legyőzte a törökkel szövetkezett lázadókat s igy megmentette hona szabadságát. Ezt megénekelte »Djurisicsi torony« czimű költeményében. Költői művei a népiesség mintaképei: »Pusztinják« dalgyűjtemény ; Gorski Vienac (Hegyi koszorú), »Lazni car« (A hazug czár) jeles drámai munkák a délszlávok történetéből. Lelkesült a délszlávok egyesítéseért (1. fentebbi levelét a skutari pasához). Meghalt 1851. okt. 19. (Ljubisa István ismertetése). F) A délszláv történetre nézve többé-kevésbbé fontos kéziratok a velenczei archívumban (köztök több magyar királyoktól is) és a laibachi gimnázium könyvtárában. A »Librorum pactorum« SZÁZADOK. 1897. X. FÜZET. 61