Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Poole. Historical Atlas of Modern Europe from the decline of the Roman Empire. Ism. Kropf Lajos 952. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 953 vázlata van csatolva. Magyarországét is adja szerzőnk és további részleteket illetőleg utalja olvasóját a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent legújabb és Horváth Mihály régibb történelmeire. A mappa elkészítésénél pedig forrásaiul a következő munkákat sorolja föl: Márki »Magyar és Lengyelország térképe 1382-ben.« (»Nagy Lajos birodalma 1382-ben« a Pallas Lexikon-ban?); továbbá Laukó » A magyar királyság a XIII. században« ; Baróti »Magyarország a török uralom idejében« ; és Helmár »A magyar birodalom 888-tól 1849-ig.« Csakhogy kötve hiszem el azt, hogy szerzőnk az említett magyar irók munkáiból merítette tudományát; mert lia igen, úgy elmondhatjuk erről a franczia emberrel, hogy egyes részleteiben itt-ott »on l'à diablement changé en route«. A rigómezei csata szerinte nyolcz évvel Nagy Lajos halála után esett meg, s a vesztett csatának eredményeképen Magyarhon dunántúli (! ?) birtokai (lier Transdanubian dominions) gyorsan a szultán kezeibe kerültek. Corvin Mátyást II. László követte a magyar trónon. Az első önálló erdélyi fejedelem Szapolyai János Zsigmond volt, kivel I. Ferdinánd megosztozkodott a magyar hazán hosszú belháború után. Nagyvárad 1658-ban került a török hatalmába s igy tovább. Ennyit mutatványúl Mr. Bain magyar történelméből. Ha már most a térképre tekintünk, azt találjuk, hogy Magyarország kétszer van föltüntetve. Egyizben az egész lap terjedelmében »Magyarország a török hódoltság idején 1526— 1699« czímmel, és másodízben kisebb léptéken a lap sarkában »Magyarország 1396—1526« czímmel. Ez utóbbiban a Corvin Mátyás alatti magyar hódoltság külön színnel van megjelölve eléggé helyesen, de fölötte kétséges, hogy volt-e időpont Magyarország történelmében 1396 és 1526 közt, midőn hazánk déli határai azok voltak, a miknek szerzőnk delineálja. Alert, úgy látszik csak gondolomra rajzolt be egy vonalat a Timok torkolatától keletre. A nagyobb térképen »Osztrák Magyarország«, a török hódoltság és Erdély külön-külön színekben vannak bemutva és azonkívül három, külön színnel szegélyezett vonallal vannak — több-kevesebb pontossággal — föltüntetve azok a területváltozások, melyek 1658-ban (?), továbbá a karlóczai béke és végül a passaroviczi és belgrádi békék folytán mentek végbe, mely utóbbi békét szerző az 1737. évbe helyezi. Az első helyen említett területváltozás magában foglalja Debreczen, Székelyhíd, Nagyvárad és Bélavár területeit le a Fejér-Körös és Maros vízválasztójáig, mely részt szerzőnk szerint Erdély I í