Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Krones. Die Markgrafen von Steier. Ism. Á. A 949. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 949 A legelső magyar szövegű kiadást Krakkóban és Debreozenben még két-két kiadás követte a XYI. század bezárulta előtt; a következő századból több kiadása ismeretes; köztük egyben (Lőcse, 1655.) a magyar belyét cseh szöveg pótolja. Még a XVIII. század elejéről is ismerünk egy kiadást (Brassó, 1701.) s nagyon valószínűnek tartom, hogy nem ez az utolsó. Több adatból ugy látom, bogv Heyden colloquiumait a Laugius-éi csakis századunk elején váltották fel, mely utóbbiak viszont egész 1875-ig használtattak, például a debreczeni főgymnasiumban. Az iskolai és családi élet köréből vett s a gyermek kedélyvilágához, ismeretköréhez és nyelvéhez szerencsés tapintattal alkalmazkodó ezen párbeszédeknek, a nyelvi mellett nagy művelődés- és neveléstörténeti jelentőségük is van ; azonban ez a jelentőség sokkal inkább egyetemes, mint specziális magyar; a menyiben a magyar szöveg az eredeti latinnak többé-kevésbbé bíí fordítását adja, a mint azt a könyv czélja, a nyelvtanítás egyenesen meg is kívánja. Különben a mult századok kis deákjai. Németországban ugy, mint hazánkban lényegileg azonos viszonyok közt tanultak, egyformán remegve a Plagosus Orbiliusok vesszőjétől, mint azt például a XVIII. dialógusban láthatjuk. A nagy kritikai gonddal készült szövegkiadásban az eredeti (1531.) mellett az 1552. évi kiadás eltérései és bővítései is adva vaunak; a sűrű jegyzetekben főkép a nyelvészeti anyagra vonatkozó felvilágosításokat és utalásokat, — végül pedig betűrendes szómutatót találunk. Ezeknek méltatása azonban nem a mi folyóiratunk teendője. Ali a történeti vonatkozású részletekért fejezzük ki teljes elismerésünket Dézsi ezen legújabb munkája iránt. RÉVÉSZ KÁLMÁN. Die Markgrafen von Steier. Ihre Anfänge, ihr Nerwandtschaftskreis und ihr Kärntner Markgraf schaff vor 1122. Untersuchungen von Prof. Dr. F. von Krones. Wien. 1897. Nemrég adtunk liirt Krones Ferencznek egy nagyobbszabásu munkájáról, mely Stájerország alkotmány és közigazgatási történetére vonatkozó tanulmányait tartalmazza. Az ezen tanulmányok substratuniát képező anyag egy részén épül fel Kronesnek jelen tanulmánya is, miután a stájer őrgrófok 1122 előtti történetét nagy munkájában a tárgynak egészen elütő voltánál fogva nem tárgyalhatta. Munkája némileg polemikus jelleget visel magán. Mint ő maga mondja az ujabb kutatások.