Századok – 1897

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A magyar udvari kanczelláriai levéltár 939. o.

A MAGYAR UDVARI KANCZELLÁRIAI LEVÉLTÁR. 945 czéhszabályok másolatai 3 kötetben. Mindezeknek anyagát dr. Szádeczky Lajos ismert művének1

) repertóriumába fölvette. 10. Királyi nyiltparancsok (Patentes) 1573— 1764-ig 4 kötetben és 1711 —1846-ig 4 csomóban. Ezek a legfontosabb közhirré tett kir. rendeletek és utasítások ; többnyire nyomtatásban, de legtöbbször a fölség aláírásával hitelesített alakban. Könyvészeti szempontból is figyelemre méltók. Ilyen pátensek és utasítások részint írásban, részint nyomtatásban még külön is nagy számmal vannak Mária Terézia korától kezdve 1848-ig. III. A régi kanczelláriai levéltár anyagát hathatósan kiegészítik még azok a másoló könyvek is, a melyekbe a király nevében kiadott fontosabb okiratok, nyilvántartás czéljából egykoruan lemásoltattak. Ilyenek az ügynevezett Királyi Könyvek (Libri liegii) melyek 1527-től 67 kötetben 1867-ig terjednek, sőt ma is az O Felsége személye körüli minisztériumban rendszeresen folytattatnak. E szokás már a középkori magyar kanczellárián az Anjouk korában vette kezdetét2

) s még .János király is eleinte, a maga adományait és privilégiumait ezekbe a régi királyi könyvekbe vezettette be, melyek azonban — úgy látszik — Budának 1541-iki elestével egytől-egyig elvesztek. Most csak az I. Ferdinánd király óta vezetett királyi könyvek vannak meg, melyek előbb a m. udv. kanczellárián s annak megszűnte után az O Felsége személye körüli m. kir. minisztériumnál, 1894 óta pedig már itt őriztetnek. E könyvek tartalma meglehetősen vegyes. Vannak benne birtokadományok, inscriptiók és kiváltságlevelek (adó-, rév-, vámmentesség, vásártartás, pallosjog, czéhszabályok, találmányok pátensei stb.); megerősítések és jóváhagyások (végrendeletekről, jobbágy felszabadítások, birtokátruházások, hitbizományok, fiúsításokról stb.); a legkülönbözőbb magán- és köz-okiratok átírásai, kegyelemlevelek (perhalasztások és törlések, megkegyehnezések, fizetéshalasztások, házassági felmentések stb.) ; továbbá nemeslevelek (régi nemesség s leszármazás megerősítése), előnevek adományozása, rangemelések (berezegi, grófi, bárói diplomák) honfiusítások (eskütételek) és czímer-, pecsét-, jelvényado') A czéhek történetéről Magyarországon. Budapest, 1889. (Értekezések a tört. tud. köréből XIV. köt. 7. sz.) a) A középkori királyi könyvekről lásd Hajnik Imre kimerítő tanulmányát »A királyi könyvek a vegyes házbeli királyok korszakában« (Értekezések a tört. tudományok köréből, VIII. k. 3. sz.) SZÁZADOK. 1897. X. FÜZET. 60