Századok – 1897
Értekezések - WERTNER MÓR: A Garaiak 902. o.
.914 DR. WERTNER MÓR. András fiainak, Miklósnak és Pálnak, az örökösnélküli Pető és István (Czimba István fiai) újlaki (Valkómegyében), orbovai és dobóczi (Pozsegamegyében) birtokait adományozza (Mária királyné megerősiti az adományozást a nyolczvanas években Garai I. Miklós nádornak1); ötödször 1356. október 7-én, mely napon Baldo, a Jánosvitézek perjele, Garai András fiait, Miklóst és Pált, a rend tulajdonát képző (valkómegyei) Dopsza és Negune birtokok elfoglalásától eltiltja.2) Ez az utolsó hir, melylyel András fia Pálról rendelkezünk. Miután fivérének Miklósnak minden fényes pályája daczára, semminemű magasabb állásra nem vergődött és esetleges utódait biztosan nem ismerjük, több mint valószinű, hogy nem sokára 1356. után fiatal korban balt meg. — Mindamellett kiemelendő, hogy talán mégis hagyott hátra fiút. 1402. September 21-én azon főurak sorában, kik osztrák IV. Albertnek magyarországi trónöröklési jogát elismerik, Pál fiát Garai Istvánt is találjuk.3) Miután e főrendek sorában a báni ágnak egyetlen egy tagjára sem akadunk, alig tévedünk, lia e Pált (feltéve, hogy az illető forrás adata megbízható) András fiának, nem pedig a báni ágból való, 1380-ban előforduló (IV.) Pálnak tartjuk. a) I. Miklós. András fia I. Miklós állitólag már 1354. október 29-éu macsói bán,4) a mellett 1355. decz. 4-e óta (mint többnyire az akkori macsói bánok) még Baranyamegye főispánja is,5 ) — de az illető okiratok adatai csak nagy óvatossággal elfogadandók, mert egy, a Századok 1897. évf. 513 old. közzétett okirat szerint Csák nb. Ugrin fia Miklós még 1358 sept. 21-én a macsói bán, a mi sokkal valószinűbb. Miután Ugrin fia Miklós 1359-ben országbíró, sokkal helyesebben járunk el, lia Garai Miklós macsói bánságát csak 1359-től számítjuk. Albert király mondja ugyan 1438-ban,6) bogy I. Miklós nagy Lajos király alatt ifjú korától kezdve egymásután »variis baroniae titulis« működött és utoljára nádor lett, csak bogy e különféle országos méltóságait nem ismerjük. — Hogy aránylag fiatal korban pályáját a macsói bán magas állásával űgyszólva megnyitja, arra enged következtetni, hogy részére az udvaron igen nyomós tényezők működtek s bizonyosnak vehetjük, hogy az udvarnál igen J) Anjoukori okmánytár VI, 439. s köv. 9 Fejér IX, 2., 520. 9 Fejér X. 4., 138. 9 Történelmi tár 1895, pag. 72. 9 Anjoukori okmánytár VI, 407. 9 Fejér XI, 84.
