Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Dudás Gyula: Bács-Bodrogmegye monographiájáról 79. o.

f A R C Z A. BÁCS-BODROGMEGYE MOXOGRAPHIÁJÁRÓL. A »Századok« deczemberi füzetében Bács-Bodrog vármegye nemrég megjelent monographiája tüzetes ismertetés tárgyát képezte egyik vidéki derék történetíró részéről, a mely ismertetés alkalmával tett észrevételekre legyen szabad a következőkben nyilatkoznom : A mi azon észrevételt illeti, bogy a bácskai u. n. nagy római sánczoli (Újvidék és B.-Földvár között) rómaiságához azért férne szó, mert eddig annak környékén római tégla avagy útjelző kő nem találtatott, általában téves állítás, mert nemcsak hazánkban, de hazánkon kívül is számos oly földmű létezik, a melyről be van bizonyítva a római eredet a nélkül, hogy ott római téglák és útjelző kövek találtattak volna. A sánczok rómaiságát egyáltalában nem a téglák és útjelző kövek állapítják meg, hanem egyéb körülmények, melyeket a bácskai nagy sánczról annak idején az e téren legnagyobb szaktekintély : dr. Rómer, ujabban pedig e sorok írója bőven kifejtett. Másik észrevétele czikkírónak az, hogy »tollcsuszamlást« követtünk el, midőn a monographia I. köt. 117. lapján a pri.staldus-okut megkülönböztettük a homo regius-oktíA : mert szerinte (Bartal után) e két tisztség tulaj donképen egy volt. Ez is téves állítás. A pristaldus, mint tudva van, bírósági végrehajtó volt, tehát egyszerű tisztviselő. Erre nézve országos törvényeink is vannak, pl. Kálmán király I. decr. 29. fej. A homo regius vagyis királyi ember egészen más ; ez a megyei birtokos urak sorából került ki ós egyes birtokbaigtatási vagy egyéb (peres) ügyekben mint királyi megbízott szerepelt, rendesen csak az illető ügy rendezésével megbízott káptalan vagy convent társaságában. Erre is vannak országos végzéseink (pl. I. Lajos király I. decr. 22. fej. Zsigmond király VI. decr. 8. fej. és Mátyás király YI. decr. 10. fej.), itt is fölösleges tehát minden vitatkozás. Az pedig már egészen más kérdés, hogy volt-e idő és alkalom, midőn a homo