Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Horváth Ignácz. A budapesti kir. m. tud. egyetem bölcsészeti karának - Höchsmann János. Johannes Honter 67. o.
TÖRTENETI IRODALOM. 67' Johannes Höchsmann, Johannes Honter, der Reformator Siebenbürgens und des sächsischen Volkes. Wien. 1896. Az erdélyi szász nemzet nagy ünnepre készül. Két év múlva 1898-ban négyszáz éves fordulója lesz a szász nemzet nagy reformatora, Hontems János születésének. Közadakozásból gyűjtött összegen tervezik szobrának fölállítását szülővárosában- Brassóban az általa alapított s nevéről elnevezett gymnasium épülete előtt, s még mindig hijányzó, méltó életrajzának megírására pályadijat tűztek ki. Nem egészen eredménytelenül, llövid két év alatt két életrajz jelent meg : az egyiket már ismertettük e folyóirat hasábjain.1) a másodikat, mely 1896 nyarán látott napvilágot, most szándékozunk bemutatni. Hontems János, mint ő magát nevezte, vagy mint legújabb életirója rövidítve nevezi Honter János, a magyarországi reformáczió történetének egyik kimagasló alakja. Egyszerű brassai polgárcsaládból származott, s tizennyolcz éves korában 1515-ben került a bécsi egyetemre, hol 1520-ig tartózkodott. Megszerezte a szokásos akadémiai méltóságokat, 1525-ben magister lett s miután még éveken keresztül külföldön, Krakóban és Bázelben tartózkodott. 1533-ban visszatért Brassóba. E külföldi tartózkodása alatt ragadta őt meg a XVI. század elején kitört hatalmas szellemi mozgalom s midőn a renaissance és a reformáczió eszméivel eltelve szülőföldjére visszatért, mint humanista, mint paedagogus, s első sorban, mint theologus, mint a reformáczió bajnoka, bámulatos sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Általánosan ismert dolog, hogy ő állította fel hazánkban az első állandó könyvnyomdát, ő alapította a mai nap is virágzó brassói evangelikus gymnasiumot s ennek azóta, fájdalom, jó részben elpusztult könyvtárát és ő adott határozott irányt az erdélyi szászok között már korábban megindult, de czéltudatos és erélyes vezetés nélkül nem sok eredménnyel kecsegtető reformatiónak, mely aztán a szász nemzet politikai egységének is egyik legerősebb kapcsa lett. Művei, melyek a geográfiát, a klasszikus studiumokat, a jogtudományt és a theologiát egyiránt felölelik, kora egyik legkiválóbb tudósának tüntetik fel, kinek érdemeit, mint tudósét többek között Verancsics, mint theologusét, mint reformátorét oly emberek, mint Luther és Melanchton a legnagyobb magasztalással emelik ki. E sokoldalú tevékenység nem kis mértékben megnehezítette Hontems életiróinak feladatát s talán épen e körül') Wolf Th., Hontems. Brassó, 1894. Ismertetve a Századok 1894. évfolyamában.