Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium a) külföldi munkák - 554. o.

TÁRCZA. 559 volt az, a ki a részben magyarokból alakított 7. sz. vörös huszá­rok élén 1745. máj. 4. Kriegau-nál fényes rohamot intézett a szászok ellen, és elfoglalván azoknak ágyúit, ezeket rögtön a szá­szokra irányozta. Győri Péter huszárkapitány szintén átpártolt a poroszokhoz. 1759. Halász ezredéhen 500 magyar szolgált, Kleist ezredes pedig, a zöld huszárok vezére, négy szakaszt alakított magyar szökevényekből, Pabocsay alezredest a Baranyai huszároktól is nógatta a porosz király : de ez hű maradt zászlajához. Utóbb eljött ugyan Berlinbe, de mint ellenség, Hadik oldalán. A városba való belépésekor egy porosz golyó leterítette. Halász ellenben csak akkor hagyta ott a porosz szolgálatot, midőn idegbaja folytán szolgálattételre képtelenné lett. Ekkor haza jött s mint titkos kém harangolt az országban. Midőn pedig nyugdijat és ezredesi rangot mert kérni a bécsi kormánytól. Gráczban internálták. (Meg­halt 1792.) Werner Pál osztrák altábornok, a ki a mollvitzi csa­tában a már elfogott Frigyest szökni engedte, néhány héttel később nyíltan pártolt át a porosz királyhoz. Ot szemelte ki II. Frigyes arra a szerepre, hogy a krimi tatárok khánjával kötött szerződé­sek értelmében a Moldvából Magyarországba érkező tatár sereggel a felvidéken egyesüljön. A tatár khán székhelyén egyébiránt Somogyi volt osztrák huszár-őrnagv is szerepelt. A hubertusburgi béke megkötése után a magyar szökevények nagy része kilépett a porosz hadseregből és midőn Károly, braunschweig-wolfenbütteli her­czeg II. Frigyest arra kérte, engedné át neki a szökevény magyar huszártiszteket, Frigyes lebeszélte őt erről, azt mondván, hogy nem lehet azokban megbízni és hogy többnyire nyugtalan és tékozló elemek. Bright J. F.. Joseph II. (London, Macmillan. 1897. XI. 222 1.). Bright J. F., Maria Theresia (ugyanott. X. 224 1. Nagl J. W. és Zeidler Jak., Deutsch-österreichische Literaturge­schichte. Ein Handbuch. (Bécs, Fromme, 1897. I. füz. 60 krajczár. 14 füzetre van tervezve. A maga nemében úttörő munka. Balzer 0., Genealógia Piastów (A Piasztok genealógiája). Krakkói akadémia 1896. 574 1. E fontos munkáról több bírálat jelent meg külföldi lapokban, igy Kainál-tői a Mittbeilungen aus der histor. Litteratur cz. folyóiratban (1897 XXV. évf. a 172— 175 lapon). Kaindl kiil. az Arpádházzal való rokonsági összeköttetéseket vizsgálja. Kifogásolja nevezetesen Balzer abbeli adatait, hogy Sarolta, Géza fejedelem első neje már 972 előtt elhunyt és hogy Géza még ugyanabban az évben vette volna nőül Adelheidot, Mieszko bugáját, Balzer szerint Szent Istvánnak any­ját. Részletesen szól a magyar-lengyel krónikáról és annak jelen­tőségéről. Gézát Dewix-szel azonosítja, Prokui-t ifjabb Gylas-szal,. Sarolta testvérével. Összeállította: MANGOLD LAJOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom