Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Ism. L. B - 540. o.

552 TÖRTÉNETI IRODALOM. lakolt galádságáért. Ep ugy mint előképét Fráter Györgyöt, orozva gyilkolták meg őt, Belgrádban. Des Alleurs azt jelenti haza, hogy a nagyvezér is föl akarta őt akaszttatni, de a higgadtabbak tanácsára nem nyilvánosan, hanem titokban ölette meg őt. Senki sem siratta meg és persze a franezia követnek nem volt sem Ínyére, sem érdekében, hogy a halálosan gyűlölt tolmács meggyilkoltatása miatt lármát csapjon. Azt is említi a hivatalos jelentés, hogy a törököket mennyire meglepte az. hogy Szavojai Jenő miért nem tartott egyenesen Belgrádnak a péterváradi fényes győzelem után és hogy időt engedett a török seregnek a Száván átvezető hidat kijavítani. Belgrádban nem volt sem elég őrség, sem elég ágyú, eleség vagy puskapor, mert a nagyvezér kivett volt belőle mindent oly czélból. hogy saját seregének erejét mindinkább növessze. Ha tehát a herczeg kellően fölhasználta volna a kivívott előnyt és üldözőbe vette volna a félelemtől teljesen eszüket vesztett törököket, a várat készületlenül találta és könnyű szerrel elfoglalhatta volna. Péterváradnál ágyukban és más hadi szerekben annyi zsákmány jutott kezeibe, hogy akár három Belgrádot is ostrom alá vehetett volna vele. Tétlenségét az első ijedtségükből időközben fölocsudott törökök fölhasználták arra, hogy szétugrasztott hadseregüket összegyűjtsék és rendbe hozzák ismét és Belgrádot egy esetleges ostromra előkészítsék. Már 45 nap múlt el a győzelem óta a nélkül, hogy Jenő tett volna valamit. Hir szerint Temesvár ostromára készül, a mi kárbaveszett erőlködés volna, mert ha előbb Belgrádot elfoglalta volna, a bánáti vár maga magától kénytelen lett volna meghódolni. A Bonnac követségének szentelt rész persze a legteljesebb a kötetben ; de, fájdalom, nincs benne semmi, a mi a magyar történetírást közelebbről érdekelné. A mi a kiadó-szerkesztő a munkába i való osztályrészét illeti, Schefer annyira elkényeztetett bennünket eddig kitűnő dolgozataival, hogy ismerve tehetségét és bő ismereteit, lehetetlen észre nem vennünk azt. hogy csak kevés figyelmet fordított a jelen kötetre, melynél talán egyetlent sem adott ki gyarlóbban. Csak arra a meggyőződésre juthatunk, hogy miután megírta bevezetésül Bonnac életrajzát, többet nem törődött a kötettel s más valaki rendezte az imigy-amugy össze férczeit kéziratot sajtó alá. Még index sincs s igy a pigra massa-ból nagy fáradsággal kell az olvasónak kikeresnie az őt közelebbről érdeklő adatokat. KROPF LAJOS.