Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Rohonyi Gyula: A magyarság őskora (A honfoglalás története). Ism. Nagy Géza - II. kt. 535. o.

538 TÖRTÉNETI IRODALOM. tömege ékelődött közéjük s magának a szkithaságnak és szarmataságnak sorait is megbontották a köztük élő bnn-ugor elemek, xígy bogy egyáltalában nem lehet csodálni a csuvas nyelvnek azt a minden tekintetben különleges helyzetét, a mit ilyen fejlődés után a törökégben elfoglal. Még nagyobb kavarodás állt be a belső-ázsiai jüecsik és usziunok kivándorlása által előidézett népmozgalmak alatt. A thysszageták és jyrkák a Dontól északkeletre tanyázó szarmatákat ketté vágták ; a szauarok fölszorultak egész a Káma vidékéig, míg a masszageták benyomulásával annyira átalakult a szarmaták déli ágának ethnikuma, hogy a vogulos sajátságok épúgy jelentkeznek a tiszamelléki jazygok törzsneveiben (limi-gant, arkara-gant, v. ö. khânt=had), mint a parthus hadsereg bajitó dárdával fegyverkezett szarmata-alán csapatainál, a kiket Arrianus szerint tarentinoknak neveztek, nyilván jellemző fegyverük, a bajitó dárda után. (V. ö. vogul: téren=fegyver, oszty. tárn. csakis a »tárnen ára«—hadi ének kifejezésben.) Ugyanezen szarmatáktól származik a »kengyel« magyar elnevezése, mely a vogul »khangil«=felhágó szónak felel meg ; régészeti leleteink tanúsága szerint a kengyel legelőbb abban a népvándorláskori leletcsoportban tűnik föl, mely a déloroszországi szarmaták III—IV. századbeli beáramlásával van kapcsolatban. A Kaukázustól északra elterülő vidéken való tartózkodásuk nyomait pedig a kaukázusi nyelvekben fennmaradt vogul elemek mutatják.1) A mi pedig azon szarmatákat illeti, a kik a Don és Dnyeper közé nyomultak, oly sok csud elemet vettek magukba, hogy nevük is, a roxolán, csúd eredetű, a. m. ravokszalan=ravo melléki, volgai. Mindez megváltozott a Kr. u. II. századtól kezdve, midőn a hunnok kiszorultak Belső Ázsiából s előcsapataik már Ptolemaeus idejében a Volgáig, a roxolán okig, sőt talán azon túl is előre nyomultak.2) Ettől fogva több mint ezer esztendőn át tartott a török elem áramlata Kelet-Európába, mely előbb a hunn, aztán az avar, bolgár, majd az altaji türk (kozár), később a bessenyő, uz vagy kun s legutolj Hl cl H tatár törzs neve alatt és vezérszerepe mellett a legkülönbözőbb politikai alakulásokat hozta létre, melyekben, mint harczoló elem a magyarság is részt vett, de annyira szétszórva az egyes J) Ilyenek p. cserkesz khulakh—vogul khulakh (liolló), cserkesz sugho, kabard sugli—vogul scik, säkh (só), osztyák kuus (karom)^kabard : kunc. (Munkácsi. B. Nyelvtud. Közi. 1893. XXIII. 119.) 9 Ptolemaeus legalább azt mondja (III. 5.), hogy a hunnok, Xoüvoi a kárpátmelléki basztarnok s a déloroszországi roxolánok közt laknak, rajtuk túl pedig az amadokok (mordvinok) és nauarok (nenrok.)