Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 532. o.

534 TÖRTÉNETI IRODALOM. s midőn ez a szécsényi országgyűlés kiküldött bizottságától is megerősítést nyert (1707.), a vándorló iskola nagy örömmel haza költözött. A nyugalmas évek ezzel még nem következtek be, sok zaklatást és üldözést kellett az iskolának még ezután megérnie egész 1790/l-ig, de azért tanulóitól sem ármány, sem erőszak nem volt többé képes megfosztani, ellenségei a jezsuiták bármint mesterkedtek is. Ezek 1714-ben ismét kieszközöltek egy rendeletet, mely szerint az iskola minden javait nekik át adni. A rendelet végrehajtására kiküldött bizottság katonaság és hajdúk assistentiája mellett, dobszóval ment az iskola elfoglalására. Tanulók, tanárok a kaput bezárva szívszorongva várták bent a dolog kimenetelét. Az erőszak sem késett sokáig : a hajdúk puskatusával, az oda rendelt molnárok fejszékkel döngették a kapukat. Már-már betörték, mikor a nép, mint a pozsonyi iskolafoglalásnál, itt sem nézhette végig tétlenül, beavatkozás nélkül az erőszakoskodást ; az asszonyok szénvonóval, lapáttal és kövekkel az áldatlan munka félbeszakítására kényszerítették az ostromlókat s a bizottság eredmény nélkül tért vissza a jezsuiták lakására. Qui habet tempus, habet vitám : ez a mondás illett ezúttal az iskolára. Előjárósága egy folyamodványnyal felküldte MonoJcit Bécsbe III. Károlyhoz, s ott, főleg külföldi prot. hatalmak közbenjárására királyi rendeletet eszközölt ki, mely megtiltotta, hogy »a panaszló tanárokat és tanulókat templomuknak, iskoláiknak birtokában háborgassák.« Mindezeket, valamint a későbbi időből a tanárok torsalkodását részletesen és az események ügyes csoportosítása által Szinyei érdekesen irja le a már említett források alapján. » Vázlatok és képek a séirospataki ev. ref. főiskola XVIII. és XIX. századbeli életéből czímmel az előbbinél háromszorta nagyobb terjedelemben s itt már önálló kutatás alapján, külön fejezet ismerteti az iskola kétszázadi belső életét, a tanárok viszonyát Kazinczyhoz ; Kövy Sándor, Rozgonyi, Láczay ellenséges magatartását a nyelvújítással szemben, főleg Kazinczy levelezése alapján, mely ismertetésnek irodalomtörténeti becse is van ; továbbá a sajátságos nevek alatt alakult ifjúsági egyletek életét, a milyen volt pl. az 1813—1822-ig fenállott Pánczél vármegye (regnum Páncél), melynek népe, tisztviselőkara a joghallgató ifjúságból telt ki s volt felső- és alsóháza, fő- és alispánja, esküdtje, ügyvédje, levéltárnoka, országgyűlést, tisztújítást tartottak, szónokoltak, megtagadták az adót és újonczokat stb.. s nem egyszer viharos országgyűlést tartottak. Hasonló czélja és iránya volt az 1832— 1836-ig fenállott Nándor-vármegyének, melynek egy izben Kazinczy Gábor volt a főispánja.