Századok – 1897

Értekezések - KRIŽKO PÁL: Bethlen Gábor király Körmöczbányán - 495. o.

BETHLEN GÁBOR KIRÁLY KÖRMÖCZBÁNYÁN. Ismeretes dolog, liogy a tizenhetedik évszázad második tizedének vége felé Bethlen Gábor, Erdélyország fejedelme, síkra szállott Magyarország polgári és vallási jogainak védelmére, a mely jogokat a bécsi kormány kényuralma megtámadott és mélyen megsértett az ország mindazon részeiben, a melyeket a török addig meg nem hódított. Bethlen azonban csak akkor nyúlt fegyverhez, midőn minden a jogtiporlás ellen emelt panasz és az általános hajók orvoslására vonatkozó kérvény hiábavalónak bizonyéit. Bethlen fellépése az ország felső, éjszaki részeiben is előkészített talajt talált és mikor még elődjének, Bocskaynak, fegyverrel kellett előre nyomulnia s a falvakat, városokat és vármegyéket meghódítani és mikor a mellett sem sikerült neki ezeket őszinte és hű szövetségeseinek megnyerni : most mái-Bethlenhez, alig hogy ez kibontotta a felkelés zászlaját, szivesen csatlakozott az éjszak-nyugati vármegyék összes lakossága. Az úgynevezett alsó-magyarországi bányavárosok, úgymint Körmöcz-, Selmecz-, Besztercze-, Baka-, Uj-, Béla- és Libetbánya akkori, még legnagyobb részben németekből álló lakossága örömest nyitotta ki kapuit Bethlen seregének, mi azelőtt sohasem történt. Ugyanezt tették Breznóbánya, Zólyom és a félnémet Korpona szabad királyi városok is. A bányavárosokat Szécsy György, Murány várának hatalmas ura hívta fel. hogy csatlakozzanak Bethlenhez, és már 1619. évi szeptember hó 20-án vette át tőlük Gyürky Benedek, mint Bethlen ti ábor megbízottja, az erre vonatkozó okmányt. A körmöcz-, selmecz- és beszterczebányai királyi kamarák főnökei is elismerték uruknak Bethlen Gábort.1

) 9 Körmöczbányai városi levéltár, Stadtbach ex 1426-dik évből, 234 folio: »Den 20. September haben die Pergstädt vnd die drey Camern, auf begem herrn Georgen Setschy im nahmen des Fürsten aus-