Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 468. o.

470 TÁIICZA. sini. kinek nővére. Morosini Tomasina III. Endre anyja volt, ennek alkalmából czímerébe fehér keresztet vett fel. Tomasina férje István, Il-ik Endre fia volt. A hires Morosini család most is virágzik. III-ik Endre anyjának a »horvát és dalmát« herczegnő czímét adományozta. Polo Dalmácziából, 1381-ben kapta a nemességet. Ezen családból való Marcó Polo is. Czimerök kék és arany mezőben két fekete tyúk piros lábakkal. Prelli, Atilla elől Isztriából menekültek. Pagogio (Ragozzi, Raguzeo. Ragusin, Ragusoni) Raguzából költöztek Aelenczébe, a család kihalt 1252. Sándor Ragozzi kitűnt egy zárai lázadás alkalmából, Iván Kandia szigetén senator volt. Sagredo, Sebenicót velenczei kézre juttatták, ezért 1297-ben nemességet kaptak. Trandomenego. Pólából. Péter Trandomenego cloge 862-ban a narentai horvátok ellen sikertelenül liarczolt. Vukovics uralkodó család Herczegovinában, Boszniában és Maczedóniában, rokonai a bizánczi császároknak. Vukovics György, Iván trapezunti czár sógora 1433-ban Amlenczében mint követ időzött, ekkor kapta a nemességet. Családja Bizancz bukása után Velenczébe költözött. Ok alapitották Arelenczében az első ciril nyomdát. — Külföldi fejedelmek közt velenczei nemesek : Tvartko, Rascia, Bosnia és a dalmát tengerpart királya. 1383. jul. 30-án. — Dabissa Rascia és Bosznia királya 1391. — Tvartko II. az előbbinek fia, Rascia, Bosznia és a dalmát tengerpart királya 1404. aug. 7. — Szandal-Hranics, Bosznia és a tengerpart nagyvajdája. 1410. — Vuk (Folko), Lázár Szlavónia grófjának fia 1410. aug. 13. — Possilovics György vajda 1404. — György (Brankovics) Rascia deszpotája és Szerbia ura. 1435. — Tamás István Bosznia királya 1444. Korvin János 1497. Teljes czime : L' illustre signor Don Giovanni Corvini, figliuolo del serenissimo re Mathia d'Hungeria, duca di Schiavonia, e Liptovia e Opavia. C—L.) Latin okmányok 1248 —1455 évekből a melyek között több magyar vonatkozású is van. Arkiv I, k. 55 — 85. lap. M). T ü n d é r e k (Vile) a szláv mythologiában. Értekezés horvát nyelven. Arkiv I. 86 —104 lap. Kukuljevics ezen tárgyról a Danica 1846-ik évfolyamában is értekezett. A délszláv mythologia forrásai a népdalok és népmondák. Vannak légi tündérek (vila obiakinja), hegyi tündérek (vila planinkinja, podgorkinja) és vizi tündérek (vila vodena, podvodkinja, morska diklica). Vannak jó és rossz tündérek. A légi tündérek mindig jók, a földiek hol jók, hol gonoszak, a viziek mindig gonoszak. A »vila« szép, örökifjú, halvány arczu, fehér ruhás nő, baja szőke, hosszú és vállaira omló. Ha egy hajszálat elveszt, azonnal meg kell halnia; bajában rejlik ereje, ettől függ élete. Teste sugár, mint a fenyő, könnyű, mint a madár és némelyiknek arany szárnya van. Szeme csillog, mint a