Századok – 1897

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Nehány történelmi adat Sopron és Moson vármegyékről 26. o.

NÉHÁNY TÖRTÉNETI ADAT SOPRON- ÉS MOSOX-VÁRMEGYÉKRŐL. 35 410 lapja szerint a Fertő medrében előfordult — nem-e valami római téglasírral van dolgunk?, mert az kétséget nem szenved, bogy a Fertő, mielőtt a magyarok az országot elfoglalák. kisebb nagyobb mérvű apadásoknak, kiszáradásoknak kitéve lévén, medre néha annyira kiszáradt, hogy egyes helyein a több éven át tartó szárazság alatt a sírok keletkeztek. Hogy végre semmit el ne hallgassunk, mi a fölvett tárgyunk keretébe tartozik, ismét a bizalmi férfiúhoz (M. J.-hez) kell fordulni, ki 1866. évi szept. havában a Fertő kiszáradt medrében Yédenyből Oka felé megindulva, egy órai gyalogolás után egy, körülbelül 200 lépés hosszú és 60 lépés széles területre akadt, melyen mint valami leomlott alapfalak maradványai, épület-kövek hevertek szétszórva, a tó közepétől tekintve Széleskut irányában. Ezen rövid megjegyzés nem világítja meg kellően a tényálladékot, s ezért én csak sejteni tudom, hogy itt talán nem annyira épitmény maradványaival mint inkább időközti kiszáradás alkalmával építkezés czéljából egybehordott kövekkel lehet dolgunk; noha az sincs kizárva, hogy a Fertőben elsülyedt hajókról vagy a jégen lemerült kocsikról széthányt kövek képezik ezen maradványokat. Különben a Fertő kiszáradása után a magyar-óvári gazdasági intézet tanárai és a régészek a tó medrét szemle alá vévén, a sarródi temető-fal és a most említett épület kövek az ő figyelmüket bizonyosan nem kerülték ki. Meg vagyok győződve, hogy a hazai történetírók s a történetünk iránt érdeklődő olvasók a Fertő nevével számtalanszor találkozván, ez iránt mint valamely jó ismerős iránt a rokonszenv bizonyos nemét táplálják; s ez okból kíváncsian pillantanak a jövő elé, mely a tó teljes lecsapolására irányzott terveit a mostani nemzedéknek megvalósítani készül. A kik a Fertőben a természet alkotta nagy művet bámulják, sajnálni fogják annak eltűntét; azon practicus gazdák pedig, kiknek Ítélete szerint a nagyszerű terv keresztülvitele nem fizeti ki magát, sőt a nagy vizfölület lecsapolása a növény életre károsan hat, szinte nem fognak örülni annak, hogy ha a technikailag talán sikerült, de a nemzetgaszdászat szempontjából esetleg nem is hasznos lecsapolásnak tanúi lesznek. Ezzel a Fertőre vonatkozó észrevételeink sorozatát befejezvén, az »Oszt, m. monarchia« még néhány adatára kell röviden reflectalnunk. IY. Nem vitatkozva azon még,teljesen nem tisztázott kérdés fölött, váljon Kismarton az Árpádok alatt (428 lap) mint Castrum szerepelt-e ; s megnyugodva abban, mit egy 1870. évi