Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Woditska István: A nagybányai kerület bányatörténetéből. Ism. Téglás Gábor 344. o.

348 TÖRTÉNETI IRODALOM. 348 Végre, midőn előmenetelt tettek, eredményt értek el és jövedelemre tettek szert, a mutatkozó jövedelmeikből, bányáikból a rendes szokás szerint a mi (királyi rész) jövedelmünket is azokból kiadni és pontosan beszolgáltatni tartozzanak.« Igen érdekes történeti adalék a harmadik tárnabejárójánál »Hier hats s erschlagen Jakob Huber anno 1511« emléksor. Mily sok időnek kellett lefolyni, mig a két felső tárnát kivéshették! 1553-ból »Kapuik helyzete az ellenség (Rebellen) miatt bizonytalan.« 1555-ben bélteki Drágfy György magtalanul elhalván, Kapnik a kővári jószágokkal a Báthoryakra iratik ; Ferdinánd Izabellával kiegyezvén, Feigl Pál 1556-ban ezeket jelenti: »vannak régi és egészen kivágott bányák, melyek erei aranyat, ezüstöt, ólmot tartanak, de teljesen viz alatt állanak . . . bemenetelre sem volt nyilás (tehát beomlottak). Kivülről mindazonáltal észleltük s mind a sok jelekből, mind az itt-ott elszórt érczekből megértettük ama bányák gazdagságát. Vannakr kik ezeket örömest mívelnék, de Báthory György, ki mostoha atyja Dráyffinak, nem engedi, magáénak mondja. A felsőbányaiak tulajdonukat királyi levéllel igazolják.« A határokat 1560' és 1576-ban először a Láposnak a Kapnikpatakkal összefolyásánál, majd a Gutinkőnél megállapították; »az oláhoknak is megparancsoltatik vala : hogy ama bányák művelőit szabadságban hagyják és senkit ne akadályozzanak.« Csakhogy Báthory György szatmári főispán, illetőleg a császár és az erdélyi fejedelem egyként jogot formálván a bányához, 1560-ban a császár Balassa Menyhértnek adományozta. Ezután Báthory István, a Schwendi Lázár háborúskodásait s a hegyi oláhok rablásait szenvedte. 1570-ben a békeegyezség szerint Miksa kapta ezt a bányavidéket, s 1571. augusztus 31-iki rendeletével ujjászervezteti a vezetést. De Szatmárért cserébe csakhamar Báthory István veszi át s 1588-ban báró Herberstein Feliciánnak kihaszonbéreli. N.-Bányával együtt 1591-ben, majd 1612-ben megújítják ezt a haszonbért is. A gazdálkodás mind rosszabbra válván. 1620 ban Bethlen Gábor ifjabb báró Herbersteintől visszaveszi az egészet. Azonban halála után a két Rákóczy ismét bérlőkre szorult s Apaffy Mihály megbízottjai avatatlanságukkal majdnem tönkreteszik Felső-Bányát. 1693-ban a császári bizottság jelentése elhagyatottnak jelzi ; a zuzóházak lerombolva, a kovácsok tárnája (ajtópárkány 1677. vésettel) feltörve. Ettől 100 m. fennebb a nagy cdtárna, melynek ácsolatán 1644 évszám jelezte a kezdetet. Alig pár bányász tengődött akkor ott. 1711-el jobb idők kezdődtek. 1717-ben a tatárok betörését a bányászok ébersége és vitézsége szerencsésen meghiusitá