Századok – 1897

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Nehány történelmi adat Sopron és Moson vármegyékről 26. o.

STESSEL JÓZSEF. NÉHÁNY TÖRTÉNETI ADAT STB. 27 Első sorban a Fertő taváról szóló történeti adatokkal kívánunk foglalkozni. Ugyan is a mű 461. lapján azon passus köti le figyelmünket, mely így szól: »Egy fraknói oklevélből az olvasható ki. hogy itt (t. i. a Fertőnél) egykor Jakabfalva stb. nevű falvak is voltak, melyeket a Fertő hirtelen áradása pusztított volna el.« Ennek ellenében határozottan állíthatom, hogy az idézett oklevél Fraknón vagy Kismartonban soha sem létezett, s azért azt a legszorgosabb kutatás után is föltalálni nem lehet, de ez ügyben már 27 évvel ez előtt Sopronvármegye jeles történetbuvára Nagy Imre »A Fertő régi áradásai« cz. értekezésével véglegesen megállapítá, hogy az említett s soha nem létezett helységek elöntéséről szóló hir nem egyéb mesénél. Miután e koholmány ellen a régibb irók kifogást nem tettek, nem lehet csodálni, liogy az elöntött helységekről elterjedt hir is oly sokáig hitelesnek tartatott ; ugy bogy a Fertő mellékének lakói, köztük e sorok irója is, mindaddig hittek benne, míg véletlenül a mi tudós irónk döntő Ítéletét olvasván, a tényállásról kellő fölvilágosítást nem nyertek. Az idézett munka ugyanazon lapján néhány sorral alább Sárrét nevű helység említtetvén, erre nézve csak mellékesen jegyzem meg, hogy ily nevű hely a Fertő vidékén ismeretlen, s bizonyosan nyomdahibával van dolgunk, mely alatt Sarrod lappang. És most áttérünk a munka 468. lapján a Fertőre vonatkozó azon passusra, mely — hivatkozva arra, hogy a XIII. és XIV. században ezen tó gyakran fluvius és aqua nevekkel jelöltetik, s kiemelve azon tényt, hogy rajta akkor vámot is szedtek, — azon következtetést vonja le mindezekből, »hogy akkor a forgalomnak igen élénknek kellett lennie a Fertőn keresztül, a mi csak ugy képzelhető el. hogy akkor a Fertő csakugyan keskeny viz volt; mert a legújabb megtelése után inkább akadályul szolgált a közlekedésnek.« Ez állítás ellen alapos észrevételünk van, a melyet a történeti kútfők, s a Fertő természeti viszonyai egyiránt támogatnak, de hogy az olvasó az általunk nem helyeselhető állítás genesisét megismerhesse, szükségkép kiterjeszkedni kell holmi előzményekre, melyeknek fölsorolása után lehet csak a kérdés eldöntéséhez megkívántató indokokat is a latba vetni. A szerintünk el nem fogadható fentebbi nézet Nagy Imrének 1883. évben a Magy. Tört. Társulat Sopronban tartott gyűlésén »Sopron múltja« cz. értekezésében kifejtett véleményét visszhangozván, ki kell emelnünk, hogy a felejtlietlen emlékű tudósunk, ki mint fennt érintettük, a Fertő árjai által állítólag eltemetett helységekről szóló hirt mesének mondta,