Századok – 1897

Értekezések - THURY JÓZSEF: A magyaroknak „szavarti-aszfali” neve - 317. o.

A MAGYAROKNAK »SZAVARTI-ASZFALT« NEYE. 323 a körülmény, hogy magok az örmények a saját nemzetüktől egészen különböző népnek tartják a szjavortikat vagy sziavordikat és csak a 854. évtől kezdve emlegetik őket mint jövevényeket. Khorenei Mózes tudvalevőleg így vezeti le az örmények származását : Jáfet íia volt Gómer, ezé Thirász, ezé Thorgom, ezé Hajk, az örmények ősapja. S valóban az örmé, nyek magokat haj k-nak, hazájukat Hajaszdan-nak nevezik. Ellenben Khám ivadékai — szerinte — sorrendben : Khús-Mesztrim, Nebróth, azaz Nembrót, Nimród. János patriarkha aztán a szjevortikat Khűstól származtatja: »Udi tartomány lakóinak ősapja volt Kámnak íia Kus, kit János patriarkha Szjev-nek nevez ; honnan Udi lakói /bts-oknak, vagy — a mi egyet jelent — szjevorti-knak hivattak.«1) Magának, János patriarkhának szavai: »A szjevorti-k ősapjuk Szjev nevéről vették nevöket.«2) Maszúdi azt is említi, hogy ő megírta a sziavordi nép történetét. Ez a munkája azonban, fájdalom! mind e mai napig ismeretlen. Hihető, hogy eme szavaival az » Akhbar-ez-zemán« cz. történeti munkájára czéloz, melyet sokszor emleget, de a melynek eddig csak első kötetét találták meg 1849-ben Aleppóban. Maszúdi kora után egy fél századnál hosszabb idő múlik el, mikor a XI. század első felében a szavarti névvel úgy találkozunk, mint a mely már Udi tartományának, vagy legalább egyik kerületének nevévé vált, — nagyon természetesen az ott lakó népről. Partzerperti Vártán ugyanis az 1267. évig terjedő egyetemes történetében ezt írja I. Kakit) fejedelemről (a ki 989 —1020-ig uralkodott Armeniában) :3) »Kakig meghalt, királyságát három fiára: János, Apasz és Asodra hagyván. Jánosra hagyta a koronát, továbbá Anit és Sirágot, Anpertet, Ararádot, Gajant, Gajdzont, Havust és Szevortik kerületet; a fenmaradt részt pedig felosztá Ásod és Apasz között.«4) Gajan városa az Uditól nyugotra eső Kukark tartomáyá-n ban van, észak-nyugotra Lorhi, vagy Lóritól. — Gajdzon ugyanazon tartományban. Lóritól délkeletre, Udi határa felé. Végre a Szevortik kerület mellett említett Davns már Udi tartományában, a Kűr folyóba ömlő Taus-szu partján.5) — Vilá-9 Indsidsián Archaeologiája, Yelencze, 1835. I. köt. 262. 9 Arménia története (Jeruzsálem, 1843) után idézve Lukácsy Kristófnál : A magyarok ó'selei, hajdankori nevei és lakhelyei. Kolozsvár, 1870. II. rész 157. lap. 9 Osámicsián szerint Saint-Martin id. m. I. köt. 421. 9 1'- Vártán munkája franczia fordításban : Histoire universelle. Edit de M. J. B. Emin. Moscou, 1861. a 125. lapon. 9 Saint-Martin id. m. I. 85. SZÁZADOK. 1897. IV. FÜZET. 22