Századok – 1897

Értekezések - DR. PAULER GYULA: Nyilt levél Kropf Lajos „Adalék a Wesselényi összeesküvés történetéhez” czímű czikkére 314. o.

314 ADALÉK A WESSELÉNYI-ÖSSZEESKÜVÉS TÖRTÉNETÉHEZ.. Rozsnyai nem találkozott Zrínyi követével, jóllehet több' napoP töltöttek egyidejűleg Kandia szigetén a török főhadi szálláson.. A második fölvetett kérdésre, hogy t. i. csakugyan Hedgesvitte-e meg az első hírt Bécsbe, határozott nemmel válaszolhatunk. Ha Rycaut az ó-naptárt használja, ugy Hedges csak április 8-án ért Győrbe. Már pedig Pauler kimutatta elég: adattal, hogy akkortájt már jól tudták Bécsben, hogy Zrínyi és társai miben törték fejüket, s hogy az összeesküvésről szóló hirek sűrűn érkeztek a kormányhoz számos forrásból. Azért Hedgesnek egyedüli érdeme valószínűleg csak az volt, hogy ő volt az első, kitől mint hiteles szem- és fül tanútól először értesült élőszóval a bécsi kormány arról, hogy Bukováczky mit végzett a portáin Rycaut mesél azonkívül valamit a bujdosó magyarok egy követségéről, mely 1670—71. febr. 11-én érkezett Drinápolyba... A követek kihallgatása külön e czélra egybehívott divánbam történt, mely alkalommal a mufti és Vanni efendi szólaltak föl ; az előbbi a béke föntartása mellett, az utóbbi a bujdosók ajánlatának elfogadása érdekében. Elég furcsán, ha ismét Paulerkönyvéhez fordulunk fölvilágosítás végett, azt találjuk (I. köt. 314. 1.), hogy Vanni, a »Hofprediger« magatartását illetőleg Casanova két levelét idézi: az egyiket az 1669. év végéről, a másikat pedig 1671. elejéről. Talán ez is hiba a chronologiában? Mert csak nem hihetjük el azt, hogy Sztambulban még nem tudták volna 1671. elején, hogy már késő volt akkor azon tanakodni, hogy »el kell-e fogadni Zrínyit« vagy pedig nem. Jellemző a mit az angol szerző állít a Vanni efendi követte politikáról. Szerinte a prédikátor ur hevesen ellenzett mindent, a mit a mufti helyeselt és azért gyors véleményválto- # zását könnyen megérthetjük. KROPF LAJOS. II. Nyilt levél. Igen tisztelt Szerkesztő Űr ! Kropf Lajos úr az angol Rycaut Pál History of the Turkish Empire-jeből, mely 1687-ben látott napvilágot, adalékokat keres és talál a Wesselényi-összeesküvés történetére. Azt az »adalékot« ugyan, »hogy a császári rezidens nem vette neszét,« hogy Zrínyi Péter követe a portán jár és segítséget szorgalmaz a császár ellen s »csak egy idegen einher« — Sir William Hedges által — kinek neve a czikk élén pompáz — »jutott hosszú kerülő úton, az összeesküvés első híre a bécsi kormány füleihez« nem fogadja el, de Rycaut naiv elbeszélését elégnek tartja, hogy a Bukováczky, Rozsnyay