Századok – 1897

Értekezések - KROPF LAJOS: Adalék a Wesselényi-összeesküvés történetéhez 309. o.

310 ADALÉK A WESSELÉNYI-ÖSSZEESKÜVÉS TÖRTÉNETÉHEZ.. ki mintegy hét évig 1661-től 1668-ig mint az akkori angol követ, Lord Winchelsea titkára, s további tizenegy évig mint smyrnai angol consul tartózkodott török földön. Több fontos munkát birunk az ő tollából, melyek többnyire a törökök történetével vagy intézményeivel, szokásaival stb. foglalkoznak. Ilyen például a Londonban, 1687-ben megjelent History of the Turkish Empire from 1623 to 1677. E mű előszava szerint szerzője az 1660-tól 1677-ig terjedő időközre nézve az adatokat saját tapasztalásából merítette, s miután az ezen évekre eső események leírásánál nagyon keveset használt föl más irók munkáiból, könyvének e részletét külön al-czimmel látta el és saját Memoirs-jainak nevezi el. A mit Sir William Hedgesnek Törökországban viselt dolgairól tudunk, azt majdnem kizárólag Pycaut följegyzéseinek köszönhetjük. Szerző szerint4

) Lord Winchelsea halála után Sir Daniel Harvey lett portai angol követnek kinevezve, s ez még 1668 végén érkezett meg a török fővárosba, de egy évig kellett várnia, míg a szultán ünnepélyes audientiában fogadta őt. Történt pedig ez 1669 végén Salonikiban, hova a szultán vadászat czéljából érkezett meg, és a tél hátralevő részét vala töltendő. Az angol követ utasítást kapott éjfélkor, hogy nagyon korán jelentkezzék reggel, mert a nagy úr a kihallgatás után azonnal vadászatra fog indulni.2) Hogy a kihallgatás mely napon történt, azt Pycaut nem említi s csak annyit jegyzett föl, hogy a szultán saját megérkezése utáni napon fogadta az angol követet, s hogy ez 1669. decz. 30-án3) már ismét készült elindulni Salonikiból, s hogy e napon alkalma lévén Hedges és a dragoman, signor Antonio Perone4) társaságában látogatást tenni a reisz-efendinél, ez azon szavakkal fogadta őket, miszerint reméli, »azért jöttek, mivel ők is mozlimekké, igazhivőkké akarnak lenni. Mert az ő nagy bajnokuk Szerini Ogli (azaz Zrínyi) is meghódolt a portának, ennek hűbéresévé vált és a nagyúr pártfogása alá helyezte magát. Éppen tegnap este történt (tehát 9 Id. m. -208, 222 és 230 11. 9 L. másképen Pauler Gyulánál Wesselényi összeesküvése. I. 313. 9 Angol ember létére persze Rycaut még az ó-stylt használta, de a dátumokban nem járt el következetesen. Némely izben így adja a dátumot (1669.) »szeptember 27/17-én, egy pénteki napon, a török sereg bevonult a várba« (Kandia szigetén). Más izben azonban sem a bét napját nem adja, sem azt nem említi föl, hogy az új vagy az ó naptárt érti-e, és azért combinatiora vagyunk utalva. Egyelőre azért elmondatjuk vele a mondókáját és csak azután fogunk a dátumaival foglalkozni. 9 Ez valószínűleg azon »angol tolmács«, kit Pauler említ id. m.