Századok – 1897

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Adalékok a „Magyar Kurir” történelméhez 14. o.

ADALÉKOK A » MAGYAR KURÍR " TÖRTÉNELMÉHEZ. 23 ban, az országgyűlés székhelyén mely a kormány minden szemhunyorgatására hűségesen figyelt, a »Magyar Kurir« további fenntartását Bécsben fölöslegesnek tárták. Sőt a » Hírnök« boldogulására nézve egyenesen veszélyesnek látszott versenytár­sának életben maradása.1) Ez volt az oka tényleg annak, hogy Csató sikertelenül fáradozott a »Magyar Kurir« elnyeréseért.2) Ezzel pedig ujabb anyagot nyer annak a kérdésnek története hogy ki is volt tulajdonképen Napoleon hírhedt 1809-iki prokla­mácziójának fordítója? Már 1883-ban nyomós okoknt hoztam föl a »Budapesti Szemlében« a mellett, hogy Bacsányi a költő, kit mai napig is a fordítónak tartanak, nem tekinthető a prokla­máczió átültetőjének.3) Ki volt az tehát? Márton bizonyára nem. Hisz az ő művét a francziák elveték. Decsy sem végez­hette a fordítást, amivel szemben viszont nagyon valószínű, hogy ő, ki Marét figyelmét Mártonra fölhivá, volt egyúttal az is, ki a franezia minisztert a fordítás gyöngeségeire figyelmez­tető. A fölhasznált okmányok azt az egyet mindenesetre két­ségtelenné teszik, hogy sem Márton, sem Decsy nem lehetett a proklamáczió fordítója. Ezen okmányok megtagadnak azon­ban minden fölvilágosítást annak kiderítésére, hogy vájjon ki teljesítette a francziák részére a szóban forgó szolgálatot és ugy látszik, hogy az a homály, mely e kérdést körülveszi, talán soha sem fog eloszlani. Decsy. ki saját előnyét sohasem téveszté szem elől. a francziák elvonulása után sem kiméit időt és fáradságot, hogy a »Magyar Kurir« szerkesztését megtartsa. Mintha semmi sem történt volna, mindjárt Bécs fölszabadítása után engedélyt kért "Wrbna gróftól, a császári biztostól, lapja kiadásának folytatá­sára.5) Kérésével az időközben székvárosába visszatért császárt selbst sei ein Agent der geheimen Polizei, da man sich worstellt, dass er nachdem früheren Verhältnisse, wie er besonders bei den Malconten­ten bei Gelegenheit seiner frühern Schriftstellerei in guten Credit gestanden ist, von allen Seiten des Landens Correspondenzen an sich bringen und dieselben der hohen Polizei-Stelle einliefern werde, välirend er in dem Zeitungsblatte keinen Gebrauch davon machen würde.« — Orosz. 1837. május 9-én 4500 frtot kapott gr. Sedlnitzkitől. ') U. o. »Sollte aber auch eine ungarische Zeitung sich in Wien erhalten können, in diesem Falle dürfte durch ihr Bestehen dem Erträg­niss der Zeitung Hirnök einigermassen Gefahr drohen, was der k. k. Staatverwaltung nicht genehm sein könnte, nachdem selbe für den Hir­nök bedeutende Opfer gebracht hat und noch bringt.« 2) Ha Beöthy Zsolt Csató »Szépirodalmi munkáihoz« irott elősza­vában (XL1V 1.) ugy nyilatkozik : »Igyekezete azonban, nem tudni mi okból, hajótörést szenvedett«, — ugy ennek oka tisztán kiviláglik a föltételekből. 3) Lásd erre nézve : »Napoleon viszonya Magyarországhoz« cz. értekezésemet a »Budapesti Szemlében 1883. *) Batoliska előterjesztése, 1810 febr. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom