Századok – 1897

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Péter király és az ó-budai prépostság 291. o.

PÉTER KIRÁLY ÉS AZ Ó-BUDAI PRÉPOSTSÁG. Az ó-budai prépostságról számos történetírónk megemlékezett már, de a nélkül, liogy annak valódi alapítóját, vagy legalább is kezdeményezőjét fölismerte s másokkal közölte volna. Első ezek között a Képes-Krónika 1358-ban élt szerzője. Ez műve 39-ik pontjában ezt irja az ó-budai prépostság keletkezéséről : Azután a szent király (Szent-István) fiával, Szent-Imrével és a királynéval együtt azon városba jött, mely ( KBudának bivatik. S mivel itt nem talált semmiféle. Krisztusra vonatkozó ájtatos művet, melyben Mindenek Alkotója dicsérhető lett volna, a szent király a tőle legyőzött Keán bolgár és szláv berezegnek kincseiből a város közepén rögtön nagy monostort kezdett rakatni Péter és Pál apostolok tiszteletére, s sok birtokkal gazdagítá azt. Továbbá a tőle személyesen meglátogatott római udvar emlékére és tiszteletére a római egyháznak (a székes-fehérváriéhoz) hasonló szabadalmával támogatá. Mikor tehát építették (a monostort), a kőfaragó mestereket Görögországból hozatták és a szent király s a királyné ájtatosság okáért ott tartózkodtak. A királyné pedig a keresztekről, ereklyékről (tabulae) és diszítményékről gondoskodott. Mivel pedig ez elkezdett, nagy mű befejezése sok évet követelt, azért Szent-István életében nem készülhetett el, hanem Isten is úgy akarván sok idő múlva ugyanazon Szent-István unokája, Szent-László király fejezte azt be, hogy így dédatyjának (proavus) fogadását betölthesse, a mint azt alább bővebben elmondom.1) ') Hist. Hung. Fontes Dom. II. 141—2. SZÁZADOK. 1897. IV. FÜZET. 20