Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Érdujhelyi Menyhért: A pristáldokról 266. o.

TÁRCZA. 269 királyi emberekről szóval sem tesznek említést; viszont a későbbi századokban, midőn a királyi emberek neve feltűnik törvénykönyvünkben, a pristáldokról többé említést sem találunk azokban. Mindenesetre feltűnő jelenség, bogy míg a XIII. század végéig törvényhozásunk csupán a pristáldok tevékenységét szabályozza bizonyos esetekben, a királyi emberekről egy szót sem szól ; a következő századokban csupán a királyi emberek számára ír elő szabályokat, a pristáldokat pedig hallgatással mellőzi. Különben mellesleg legyen megjegyezve, hogy előbb említett törvényeink nem írják körül a pristáldok egész működési körét, csupán a felmerült szükséghez képest bizonyos teendőiket szabályozzák ; s épp ama teendőikről, melyekkel okleveleinkben legtöbbször találkozunk, mit sem szólnak. Ha már a királyi emberek, mint ilyenek csakugyan ténykedtek az előbbeni századokban, törvényhozásunk nem ignorálhatta volna őket. Viszont, ha a pristáldok a királyi emberektől csakugyan megkülönböztetett hivatalt viseltek, úgy későbbi törvényhozásunk azokat nem mellőzhette volna hallgatással. Már csak azért sem, mivel a pristáldok intézménye a XIII. században fejlődésének tetőpontját érte el ; hogy tehát hasonló működési körben egyik a másik vetésébe sarlóját ne vágja, óvatos körültekintéssel szabályozni kellett volna, úgy az egyik, mint a másik jogait s kötelességeit, mivel a hatáskörök összeütközése elkerülhetetlen lett volna. Ámde ez nem történt. Tehát ezen körülményből is azt kell következtetnünk, hogy a két hivatal azonos ; vagy hogy precisebb kifejezéssel éljek, a pristáldok hivatala, kik a XI., XII. és XIII. században e név alatt működtek, a következő századok folyamán módosított kiadásban a királyi emberek szerepében tűnik fel. Törvényeink, melyek e kérdésre vonatkoznak, következők : Szent László király törvényeinek I. könyve 39. fejezete szerint (1. §.) tizedszedés alkalmával, ha vitás esetben hamis eskü gyanúja foiog fenn, a püspök pristáldján kivül a király és ispán pristáldja is jelen legyen.1

) Ugyancsak szent László törvényeinek II. k. 18. fej. szerint az idegenből jövő lóvásárló az illető hely ispánjának híradásával menjen a királyhoz s a lóvásárlást a királyi pristáld jelenlétében ejtse meg.2) Kálmán király törvénye a pristáldoktól oly tulajdonságokat követel, a milyeneknek a tanúknak kell lenniük.3

) Ezeken kivül még több törvényünk is szabályozza a pristáldok eljárását, melyek azonban ügyünkre nem birnak vonatkozással.4

) Utolsó törvényünk, mely a pristáldokra vonatko') Corpus Juris Hung. S. Ladislai R. Decr. L. I. c. 39. §. 1. a) U. ott. S. Ladislai Decr. L. II. c. XVIII. 3) Colomanni R. Decr. L. I. c. XXIX. 9 S. Ladislai Decr. L. III. c. 12. c. 13. — Colomanni R. Decr. L. I. c. 28., 30., 31. — A. 1222. Art. IX.