Századok – 1897

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Adalékok a „Magyar Kurir” történelméhez 14. o.

20 WER'l HEIMER EDE. Helmeczy, aki emelni törekedett lapja bevételeit, állítólag min­dent elkövetett a bécsi versenytárs tönkre tételére.1) Ugy lát­szik azonban, bogy a rosz fordulat előidézésében más ténye­zőknek is részük volt. Márton, a ki lapját szigorúan konzer­vatív irányban vezette, nem volt képes a hazánkban megjelenő magyar lapokkal versenyezni. Utóbbiak, kevésbbé lévén a ezen­zura által feszélyezve, inkább megfeleltek a magyar olvasó közönség Ízlésének, mely 1825 után oly hangért lelkesedett, aminőt hiába keresett Mártonnál. Föl kell tételeznünk, hogy az előfizetők számát mind a két körülmény t. i. Helmeczy ármánykodásai és a ki nem elégítő politikai irány, egyaránt apasztá. Most már alig 150 példány akadt vevőre, mivel pedig ilyen csekély forgalom még a nyomtatási költségek födözésére sem volt elegendő, 1834 vége felé, a bécsi magyar újság közzé­tételét meg kellett szüntetni.2) Ámde ennek szomorú sorsa nem riasztá vissza az ujabb vállalkozókat. A »Magyar Kurir« jó vezetés mellett sokkal nagyobb hatalmasságnak bizonyult, semhogy annak ujabb kiadására ajánlkozók rögtön ne jelent­keztek volna. Egy különben jól értesült kortárs elbeszélése szerint Toldy — akkor még Schedel — és Bajza, kiket a »Jelenkor« bőséges bevételei csábítottak, azzal a tervvel foglala­toskodtak, hogy Bécsben hasonló vállalatot alapítsanak s a »Magyar Kurírra« akarák kezüket rátenni, hogy annak segé­lyével gazdag nyereségre tegyenek szert. Minthogy Schedel nem akart Pestről elköltözni, ugy tervezték, hogy Bajza men­jen át Bécsbe, őt aztán társa majd kellőképen ellátja hazai hírekkel.3) Bajza csakugyan jelentkezett 1835-ben a »Magyar Kurir« átvételére. Kivüle még csatószegi Csató Pál m agyai­író és Markovics József, Kassics Ignácz magyar udvari ügynök­alkalmazottja pályáztak a szerkesztőségre. A bécsi kormány­körökre nézve, melyek a Magyar Kurírban mindig kormány­lapot láttak, most, midőn Magyarországon erős ellenzéki áram­latok érvényesültek, kevésbbé, mint valaha volt közönyös, hogy a kormány hive, vagy ellenfele kerül-e a lap élére. El is vol­tak határozva, hogy a kiváltságot meg nem adják oly ember­nek, ki megbízhatóságáért mindenképen kezeskedni nem tud, Bécsben pedig mind a három pályázó teljesen ismeretlen volt s ezért Pestről igyekeztek kellő értesüléseket beszerezni. Minthogy Csató és Bajza az akkori magyar irodalmi mozgal­makkal a legbensőbb összefüggésben állanak, bizonyára érdemes Ö Amberg udv. tanácsos jelentése, Bécs 1836 okt. 30. 2) Amberg udv. .tanácsos jelentése, 1836 okt. 30. :i ) Ferstl Lipót rendőrigazgatósági adjunctus jelentése, Pest 1836. nov. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom