Századok – 1897
Értekezések - WERTHEIMER EDE: Adalékok a „Magyar Kurir” történelméhez 14. o.
20 WER'l HEIMER EDE. Helmeczy, aki emelni törekedett lapja bevételeit, állítólag mindent elkövetett a bécsi versenytárs tönkre tételére.1) Ugy látszik azonban, bogy a rosz fordulat előidézésében más tényezőknek is részük volt. Márton, a ki lapját szigorúan konzervatív irányban vezette, nem volt képes a hazánkban megjelenő magyar lapokkal versenyezni. Utóbbiak, kevésbbé lévén a ezenzura által feszélyezve, inkább megfeleltek a magyar olvasó közönség Ízlésének, mely 1825 után oly hangért lelkesedett, aminőt hiába keresett Mártonnál. Föl kell tételeznünk, hogy az előfizetők számát mind a két körülmény t. i. Helmeczy ármánykodásai és a ki nem elégítő politikai irány, egyaránt apasztá. Most már alig 150 példány akadt vevőre, mivel pedig ilyen csekély forgalom még a nyomtatási költségek födözésére sem volt elegendő, 1834 vége felé, a bécsi magyar újság közzétételét meg kellett szüntetni.2) Ámde ennek szomorú sorsa nem riasztá vissza az ujabb vállalkozókat. A »Magyar Kurir« jó vezetés mellett sokkal nagyobb hatalmasságnak bizonyult, semhogy annak ujabb kiadására ajánlkozók rögtön ne jelentkeztek volna. Egy különben jól értesült kortárs elbeszélése szerint Toldy — akkor még Schedel — és Bajza, kiket a »Jelenkor« bőséges bevételei csábítottak, azzal a tervvel foglalatoskodtak, hogy Bécsben hasonló vállalatot alapítsanak s a »Magyar Kurírra« akarák kezüket rátenni, hogy annak segélyével gazdag nyereségre tegyenek szert. Minthogy Schedel nem akart Pestről elköltözni, ugy tervezték, hogy Bajza menjen át Bécsbe, őt aztán társa majd kellőképen ellátja hazai hírekkel.3) Bajza csakugyan jelentkezett 1835-ben a »Magyar Kurir« átvételére. Kivüle még csatószegi Csató Pál m agyaiíró és Markovics József, Kassics Ignácz magyar udvari ügynökalkalmazottja pályáztak a szerkesztőségre. A bécsi kormánykörökre nézve, melyek a Magyar Kurírban mindig kormánylapot láttak, most, midőn Magyarországon erős ellenzéki áramlatok érvényesültek, kevésbbé, mint valaha volt közönyös, hogy a kormány hive, vagy ellenfele kerül-e a lap élére. El is voltak határozva, hogy a kiváltságot meg nem adják oly embernek, ki megbízhatóságáért mindenképen kezeskedni nem tud, Bécsben pedig mind a három pályázó teljesen ismeretlen volt s ezért Pestről igyekeztek kellő értesüléseket beszerezni. Minthogy Csató és Bajza az akkori magyar irodalmi mozgalmakkal a legbensőbb összefüggésben állanak, bizonyára érdemes Ö Amberg udv. tanácsos jelentése, Bécs 1836 okt. 30. 2) Amberg udv. .tanácsos jelentése, 1836 okt. 30. :i ) Ferstl Lipót rendőrigazgatósági adjunctus jelentése, Pest 1836. nov. 20.
