Századok – 1897

Értekezések - WERTHEIMER EDE: Adalékok a „Magyar Kurir” történelméhez 14. o.

ADALÉKOK A »MAGYAR KURÍR « TÖRTÉNELMÉHEZ. (Kiadatlan okmányok alapján.) Minő gúny ! Ép azon II. József alatt, ki a magyarok nemzeti nyelve ellen a leghevesebb irtó hadjáratot indította, keletkezik Bécsben egy magyar hírlap: a »Magyar Kurir«, mely ott majdnem félszázadon keresztül tartá fenn magát. Ennek, a magyar kulturális életre nézve annyira érdekes újságnak alapítását és későbbi sorsát, a rendelkezésére állott források szabta keretben, Ferenczy József ismerteté meg, »a magyar hírlapirodalom történetéről« szóló művében.1) De az ő leírása kiegészítésre szoruló hézagokat tár föl. Kiadatlan, de egyúttal a »Magyar Kurir« műhelyébe mélyebb bepillantást engedő források nyomán megkísértjük Ferenczy leírásához pótlásokat szolgáltatni.2) Ez a hirlap — a második, mely a »Magyar Hírmondó« után, magyar nyelven napvilágot látott, — teljes mértékben megérdemli a behatóbb megfigyelést. Hisz. Rosenmann latin nyelvű és szintén Bécsben megjelent »Europá-«ja « után, ez az újság volt az, melyből a magyar olvasó közönség a világ-politikai helyzetére vonatkozólag legelőkelőbb értesüléseit mérité. Egykorú adatok tanúsága szerint, a hazánkban e század első tizedében megjelent német nyelvű és többnyire franczia ellenes irányú3) napilapok, mint a budai, pesti és pozsonyi újság, inkább a városi lakosság körében valának elterjedve. Viszont a »Magyar Kurir« és »Europa«, a mindkettőt átlengő franczia baráti érzelmek miatt, nagyon kedvelt volt az igazi magyar körökben.4) »Mindenik falusi község lakosai« — úgy Ű Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780-tól — 1867-ig. Budapest, 1887. 2) Ez az okmányanyag a bécsi es. kir. belügyministerium levéltárában lelhető' föl. 3) Tudvalevőleg a »Pressburger Zeitung« is néha franczia-barát szellemnek hódolt. 4) Esterházy Mihály gr. a nádorhoz. Kelet nélküli okmány, mely