Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 174. o.

174 TÁRCZA. UJ KÖNYVEK. — .»TEMESVÁRMEGYE ÉS TEMESVÁR VÁROS TÖRTÉNETE a legrégibb időktől a jelenkorig« czimű műből egyszerre két kötetet kaptunk, u. m. az egész mű első és negyedik kötetét. Még Pesty Frigyes jeles történettudósunk kapta Temesvár megyétől a megbizást e monographia megírására, gyűjtötte is az ide vonatkozó anyagot lankadatlan buzgósággal, fáradni nem tudó szorgalommal és nemesen önfeláldozó odaadással s alig van köz- vagy magán levéltár, melyet e czélból át ne kutatott volna. Évtizedeket töltött el munkával, kutatással és másolással s olyan anyag készletet gyűjtött össze, hogy a legalaposabb monográphiát méltán vártuk tőle, s mikor az anyag csak nem teljesen össze volt gyűjtve, akkor jött közbe váratlan halála. A vármegye a m. tud. akadémiát kérte fel az iró megválasztására s ez Ortvay Tivadar ismert tudósunkat ajánlotta. 0 tőle vesszük e most megjelent két kötetet,, melyek egyike Temesvármegye őskorát a vidék földtani alakulásától a kelta-vaskor végéig tárgyalja, másika (az egész munka negyedik kötete) Okleveleket közöl Temesvármegye és Temesvár város történetéhez az 1183—1430. évekből. E nagy munkának, melyre most előzetesen csak olvasóink figyelmét akartuk fölhívni, bővebb ismertetéséről is fogunk gondoskodni. — A SZÉKELY OKLEVÉLTÁR Y-dik kötete elhagyta a sajtót. A vállalat 1872-ben kezdődött meg s a három első kötetet Szab<> Károly szerkesztette! A harmadik kötet 1890-ben hagyta el a sajtót ; készen volt az anyag már a negyedik kötetre is, de Szabó-Károly bekövetkezett halála miatt ezt az anyagot Szádeczky rendezte sajtó alá s 1895-ben közzétette. Időközben Szádeczky Lajos bizatván meg a székelyek történetének megírásával, körutat tett a Székelyföldön, átkutatta a bécsi udvari és kamarai levéltárakat, rendkívül gazdag és becses anyagot hordott össze s ennek egy részét az ötödik kötetben közzétette. E kötet előszavában székely történeti kutatásairól számol be. Egyenként felsorolja a magánosak és törvényhatóságok levéltáraiban tett kutatásait, melyben csakugyan igen becses adalékokat talált. Ezt a kötetet tüzetesen fogjuk ismertetni. — KOLOSTORBÓL KOLOSTORBA czímen Dedek Crescens Lajostól egy kötet díszesen kiállított útirajz jelent meg, melyben szerző bolyongásait különféle kolostorokban a monarchián belől és kivül vonzóan s érdekesen irja le. A nagyközönséggel megismertetni törekszik a szerzetes rendek eredetét, régi és mai életének leírását. Orosz-Lengyelország, Galiczia, Morva-, Csehország és Bosznia legnevezetesebb kolostoraival ismerteti meg olvasóit, mely helyeken az utóbbi évek során tudományos búvárlatok czéljából meg-