Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Kropf Lajos: Lehel kürtje 171. o.

TÁRCZA. 171-kellene az országos levéltárral, mert rokon szakok ; a ki a nemzeti muzeum levéltárában dolgozik, az, tudjuk, hogy nem fog dolgozni például mineralogiai determinácziókkal, és ha igy e két levéltár személyzete egyesíttetik, megnagyobbodván a két létszám, mégis valamivel nagyobb lesz előléphetési reményük is az ott levő tisztviselőknek és biztosak lehetünk arra nézve is, hogy azok szakemberek lesznek.« Ennélfogva indítványozza, hogy az Országos Levéltár — már csak az egyöntetű fojlődés szempontjából is — mint első sorban tudományos intézet, helyeztessék át a belügyi tárczából a közoktatási ministerium ügykörébe. A hiteles helyekre vonatkozólag megjegyzi, hogy a birtokviszonyokra vonatkozó levéltárak a káptalanok vagy konventnek kétségtelen tulajdonát képezik, de a többi ott elhelyezett iratokra az országnak kétségtelen joga van : s ezeket illetőleg azt a megoldást ajánlja, hogy minden káptalannál vagy konventnél alkalmazzanak levéltári szakvizsgát letett egyéneket, kik a szokásos taksa letétele mellett hiteles másolatokat adhassanak ki. Thaly beszédét a ház osztatlan tetszéssel fogadta. Mi pedig örülünk, hogy az Országos Levéltár kérdése ismét felszínre került. Róma sem épült egy nap alatt, s hisszük, hogy a vita vége egv új s a nemzet méltóságához illő épület lesz. SZILÁGYI S. »LEHEL KÜRTJE.« A magyar tudós világ jó hírnevének érdekében legyen szabad remélnünk, hogy valamely régészünk nemsokára meg fogja vizsgálni a hires »Jászkürtöt« és szakértő véleményt adni róla. Mindaddig pedig függesszük föl véleményünket. A »kürtön« levő »tánczosok, kürtösök, gyalog és lovas harczosok« öltözetéből talán -csak meglehet határozni a »kürt« korát. El lehet dönteni tovább azt is, hogy csakugyan kürt volt eredetileg és nem a mint ezt Yámbérynak Magyarország történetéről angolul irt kis könyvében olvasom — ivó szerszám. Végleg nincs még eldöntve, hogy a munkácsi »ócska kürt« a jászberényi kürttel egy és ugyanaz. Mert, hogyan magyarázzuk meg azt, hogy míg 1088-ban a munkácsit csak 18 forintra becsülték, alig 15 évvel később a nádor, Eszterházy Pál berezeg, 1000 forintot igért a jászkunoknak a jászberényiért? Miután pedig Keresztelő Szent Jáuos fejét számos példányban őrzik az ájtatos hívők széles Európában, miért nem lehetne meg Lehel vezér kürtjének is több példánya a világon ? Nem szabad továbbá elfelednünk azt sem, hogy 955 óta 1688, illetőleg 1788-ig 733, illetőleg 833 év folyt le, s ezt az •óriási idő közt azoknak kell betölteniük valahogyan a szigorú logika megelégedésére, kik azt állítják, hogy a jászberényi kürt Lehel vezér hagyatékához tartozik. Az onus probandi az ő vállukon nyugszik. Megfejteni azt a talányt, hogy a jász kürt mint került