Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Thode; Henry: Der Ring des Frangipani. Ism. Kropf Lajos 163. o.
167 TÖRTÉNETI IRODALOM. arról, hogy Drágfi Anna csakugyan már neje volt Kristófnak. nem pedig még csak arája, midőn a gróf halálosan megsebesült Varasd vára ostrománál. Wenzel egy másik akadémiai értekezésben, t. i. »Kritikai tanúlniányok a Frangepán család történetéhez« (1884) egy fejezetet szentelt a család »tudományos és irodalmi érdemeinek.« Ha még ide soroljuk a művészet körüli érdemeket, több dologgal pótolhatjuk Wenzel sorozatát az előttünk fekvő könyv kalauzolása mellett. Ilyen pl. a Karinthiában az obervellaclii plébániatemplomban levő művészi kivitelű oltárfestmények Jan Schoreltól, melyekről Jaksch még 1890-ben bebizonyította, hogy ezek Frangepán Kristófunk és neje számára készültek. A triptychon közép darabja a Szent-Családot (Die heilige Sippe) ábrázolja, a két szárny pedig Szent-Kristófot ós Szent-Apolloniát, melyek szerző szerint bizonyára arczképek akarnak lenni, ámbár ezen vélemény ellen chronologiai nehézségek merülnek föl. Thode szerint Szent-Apollonia képe, Dürer Albrechttől egyenesen Frangepán Kristófné tiszteletére került I. Miksa császár jól ismert imakönyvébe. Az irodalmi érdemek közé kell még sorolnunk azt a már sokszor leírt laicus-breviariumot (Das deutsch-römische Brevier von 1518) vagy német imakönyvet (petbiioch), is melyet Kristóf és neje saját költségükön latinból németre fordíttattak és 1518-ban (?) 400 példányban kinyomattak Velenczében a grófnak 5 nap híján 53 hónapra terjedő fogságának emlékére, melyből »durch erlaubnüsz der herschafft zuo Yenedig«, 22 hónapot Apollónia férjével töltött. Ez imakönyv egy példánya megvan a magyar nemzeti múzeumban. Szerzőnk leírja továbbá azon ritka nyomtatványt is, melynek egy példánya a British Museumban van meg Londonban. t. i. »Oratio ad Adrianum Sextum Pont. Max. Cliristophori de Frangepanibus Yeg. Seg. Modrusieque Comitis etc.« A könyvtár katalógusa párisi nyomtatványnak tartja és 1523-ba helyezi nyomtatását. Magam is megvizsgáltam. Mindössze négy kis negyedrétű, számozatlan levélből áll és nemcsak bibliographiai. hanem történelmi fontossággal is bir. Az oratiohoz van csatolva IY- Béla magyar királynak azon levele, melyben Segnia városát Frangepán Frigyes és Bertalan testvéreknek és utódaiknak adományozza. Az okmány így van keltezve: »Anno Domini 1260 regni autem nostri anno 20.«; melyeknek egyike — valószínűleg az első — persze hibás, inert Segniát már 1255-ben adományozta volt Béla a Frangepánoknak.