Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 156. o.

156 TÖRTÉNETI IRODALOM. Középiskolák története. II. Hlatky József és Schröder Károly a Jcörmöczbányai középiskola történetét írták meg szorgalmas levéltári kutatások nyomán. A szerzők munkájáról, a mely a nevezett iskola előbbi értesítőiben jelent meg részenkint, alkalmilag már szóltunk e folyóiratok hasábjain. De jelenleg is érdemes a figyelmet e műre irányoznunk részint a monographia derék volta miatt, részint mivel a szerzők tetemesen megjavították, illetőleg átdolgozták régebbi munkájokat, a mely a felső-magyarországi középiskolák általános fejlődési menetére is vet némi világot. A protestantismus liazánk földjén sehol sem volt erősebb, mint a jobbadán németek lakta bányavárosokban ; ez az oka, liogy ezekben a »latin iskola« történetét a XVI. század elejéig minden megszakítás nélkül visszavezethetjük. 1527-ből ismerjük az iskola első tanárát név szerint is, és innentől fogva lehetőleg az egymás után következő rectorok működése kapcsán kisérjük végig a körmöczbányai középiskolák történetét. Hlatky a XVI. századra vonatkozólag azt vitatja, hogy az itteni iskolában a theologiát is tanították, még pedig oly fokon, liogy az innen kikerült tanulók egyenesen papokká lettek. Ez a körülmény azonban, tekintve az akkori viszonyokat, még talán nem elég bizonyíték az iskola felsőbb fokú jellege mellett. — A XVII. századnak mintegy a közepéről érdekes jelenség, bogy a nyelvtanításban Ratichius Farkas német humanista elveinek alkalmazását kívánják Körmöczbányán s ezért Comenius Arnos iskolakönyveit óhajtották használni. De a város lelkészeivel szinte állandó ujjhuzásban élnek a tanárok, a mi a szabadabb fejlődésre csak károsan hathatott. A XVII. század második felében annyit szenvedt a protestáns intézet, liogy sem a város, sem az ev. egyházközség nem tudta anyagilag ellátni s az intézet nem sokára végkép meg is szűnt. A múlt században a ferencz-rendi szerzetesek állítottak ennek romjain uj iskolát, a mely, mint hat osztályu gymnasium 1852-ig állott fenn s helyét a reáliskola foglalta el négy év múlva. Jó szolgálatot tettek a szerzők a magyar művelődés ügyének azzal, hogy összeállították időrendben az 1768. évtől kezdve működő tanárok névsorát. A 217 lapra terjedő monographia sok tekintetben megérdemli történetíróink figyelmét. Benka Gyula a szarvasi fögymnasium történetét 197 lapon tárgyalja az iskola keletkezésétől napjainkig. Első sorban az alapítás körülményeit mondja el, szószerint is idézve a fontosabb okiratokat, aztán a tanítás terveit s azok fokozatos át-