Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Tagányi Károly: Az erdészeti oklevéltár. I. II. III. kt. Ism. Lőrincz Béla 137. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. Az Erdészeti Oklevéltár.1

) Ha végig lapozunk e három termetes köteten, nemcsak az erdőbirtoknak, az erdőgazdaságnak és erdőkezelésnek, hanem magának az erdőnek még soha meg nem írt története elevenedik meg előttünk s vele a magyar erdő folytonos ritkulásának, pusztulásának, mondhatni évszázados szenvedésének szomorító képe. Csak későn lépnek fel az erdőnek hivatott védői, a gondosan előrelátó állam, az okszerű erdészeti tudomány s egy ezeknél is hatalmasabb tényező : a fa-drágulás, valamivel későbben mint a nyugaton. Hogy végzetesen el nem késtek ezek az igazi erdőóvók, ezt magának a bajnak orvoslást kereső hajlamának tulajdoníthatjuk, a mennyiben nem a gondviselésnek kell köszönnünk, mely pazarló nemzetünknél is pazarább bőkezűséggel áldott meg bennünket a termékeny talajú erdők legkülönbözőbb nemeivel. Hogy mennyi erdőséget találtak itt honfoglaló eleink, hogy milyenek voltak ez erdők fanemek tekintetében s hogy milyen állapotban voltak ezer év előtt, ahhoz legfeljebb hozzávetőleg lehetne szólani. Kétségtelen azonban, liogy sokkal több volt a mainál. Mert az erdők nemcsak a hegyeket borították, a Kárpátoknak ama hatalmas ívű galériáját, mely a Tátráig emelkedő, onnan alászálló fokozatokban Dunánk két határpontját, Dévényt és Orsovát, mint húrt az ijja körülfogja, hanem elterültek túl a Dunán is, hol a Bakonyban és Somogyban felséges foszlányai maradtak, s buja tenyészetükkel ellepték az Alföldnek sok homokos rónáját meg ingoványos lápját is, leg-9 Magyar Erdészeti Oklevél,tár. Magyarország ezredéves fennállásának emlékére kiadja az országos erdészeti egyesület. Szerkesztette és. történeti bevezetéssel ellátta az egyesület megbízásából Tagányi Károly. 3 kötet, Budapest, Pátria irodai, váll. könynvomdája, 1896. (I. köt.. 1015— 1742, LXVI4-735 1., II. köt. 1743—1807, XlX-f 900 1., III. köt., 1808— 1866, VI 1T-j-789. 1.)