Századok – 1897
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.
134 BÊKEFI RÉMIG. zadban is érvényben volt az egyházmegyei papságnál. S mivel Várad nem érseki, hanem csak püspöki székhely, külön hittudományi tanára nincs is. Ezeket tudván, nem Írhatjuk alá Bunyitay véleményét, amely szerint »a hittan s legalább még a lelkipás ztvrkodástan semmiesetre sem hiányozhatott oly iskolából, mint a váradi. melynek első sorban az egyházmegye jövőbeli papjainak képzése volt hivatása« .... »az említett tárgyak előadása, s általában a papjelöltek nevelése sem az olvasó,- sem az őr-kanonokhoz vagy ezek helyetteseihez nem tartozott, hanem oly egyházi férfiakhoz, kik nem a káptalan, hanem egyenesen a püspök hatósága s rendelkezése alatt állottak, s ez okból nincs rólok és hivatalukról említés a Ohartulariumban.« *) A budai zsinat (1309) szavaiból megtudjuk azt is, hogy a székesegyházi iskolába a papjelölteken kívül mások, vagyis világi elemek is jártak. S ez természetes is. Mert a kik egyetemi tanulmányokat nem akartak végezni, de az »artes liberales« liiával sem szerettek volna maradni, fölkeresték a székesegyházi iskolát. Sőt ezt még olyanok is látogatták, a kik az egyetemi előtanulmányokat nem az egyetem bölcsészeti facultásán (facultas artium),2) hanem itthon akarták végezni. Az előadások ideje. — Előadás a trivium tárgyaiból az évnek minden napján van, — leszámítva az ének- és zene-tanításra szánt napokat és az ünnepeket, melyeket Isten és a szentek tiszteletére az egyházjog, vagy az egyházi hatóság állapított meg.3 ) Az éneket és zenét ezen napokon tanították : Karácsony és húsvét előtt nyolcz nap, — ezen utóbbiba virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat nincs beszámítva; az öt4 ) Mária-ünnepet (Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Havi Boldogasszony, Nagy-Boldogasszony és Kisasszony), a kereszt felmagasztaltatásának két ünnepét, Keresztelő Szent János, Szent Mihály arkangyal, Mindenszentek, Péter-Pál. Szent István és Szent László király napját és az oly ünnepeket megelőző napokon, melyeknek saját lectióik vannak ; minden 9 Bunyitay Vincze : A váradi püspökség története. II. 19. 1. 9 Denifle : Die Universitäten des Mittelalters. I. 97—98. 1. 9 • • . »quolibet die anni, diebus cantui deputatis et feriis solemnibus, quas ob reverentiam Dei et sanctorum iura et etiam prelati nostri statuerunt solemniter venerandas, exceptis.« (Bunyitay : A vár. kápt. legrég. stat. 92. 1.) — Egész hasonlóan beszél a zágrábi statutum is : Videtur ergo, ut noster seholasticus dierum quolibet cantui non deputato, non festivo aliquo per iura canonica, vei nostros prelatos venerari iniuncto. (Tkalcic : Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 78. 1.) 9 A zágrábi statutum csak négy Mária-ünnepről beszél. (Tkalcic : Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 82. 1.)
