Századok – 1897
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.
126 BÉKEFI REMTG. A székesegyházi iskola tanárai. — A székesegyházi (káptalani) iskola élén Európaszerte a »scholasticus« x) állott, a kit eleinte »magister scholarum,« »didascalus,« »archimagister« és »capi scolus« (caput scliolae) néven hívtak.2) A váradi és zágrábi statutumok a székesegyházi iskola élén a káptalan egyik tagját, a ;>lector«-t mutatják be.3 ) A helyes hangsúlyozásra »lector,« avagy őt helyettesítőleg a »sublector« tanítja az iskolásokat, De a székesegyházban az istentisztelet alkalmával már csak a lector ügyel föl, hogy az evangéliumot, az epistolákat, a proplietiákat és a lectiokat helyesen éneklik-e; a rossz kiejtést vagy hangsúlyozást szintén ő igazítja meg.4) A tanításban a lector helyettese a sublector. Vagyis, lia a lector a tanításra elégtelen, vagy pedig nem akar tanítani, sublectort fogad, kinevezi, s rábízza az iskolát, Mielőtt azonban ez működését megkezdené, a lector bemutatja és ajánlja az egymázmegye főpapjának (praelato), — Esztergomban az érseknek— és a káptalan tagjainak valamely káptalani helyiségben.5) Ha a lector maga tanít, őt egyedül saját lelkiismerete ellenőrzi. Ha azonban a sublector végezi a tanítást, az ő hivatalos ellenőre a lector.6) Esztergomban 1397-ben a sublector mellett több tanító is segédkezett. A »canonica visitatio« ugyanis elrendeli, hogy 9 Magában a váradi statutumban is előfordul a »noster scholasticus« és a »scholastico« kifejezés (Bunyitay : A vár. kápt. stat. 92. 1.). — A zágrábi statutumban is találkozunk a »scholasticus« elnevezéssel (Tkalcic : Monumenta Historica Episcopatus Zagrabiensis. Tom. II. 78, 79). 9 Specht: Geschichte des Unterrichtswesens. 186. 187. 1. 9 »Regere scholas, seu interessentes scholis nostris docendo.« (Bunyitay : A váradi kápt. legrég. stat. 90. 1. Tkalcic: Monumenta Hist. Episc. Zagrab. T. II. 77. 1.). — Éppen igy nyilatkozik az 1397-iki esztergomi egyházlátogatási jegyzőkönyv is : »Item ad Officium ipsius Lectoris spectat, regere Scholas per se, sin est suffíciens et vult.« (Batthyany : Leges ecclesiasticae T. III. 310. 1.) 9 »Item cantantes evangelium et epistolas, propbetias et lectiones in officio divino publice et ordinarie in ecclesia maiori attendere et corrigere in accentibus errantes ac male aliqua proferentes, qui prius in iis per ipsum vel sublectorem instrui debuerunt.« (Bunyitay : A váradi kápt. legrég. stat. 90. 1.) 9 . . . »sin autem debet, conducere unum Sublectorem et ilium locare in Scholis, quem ipse debet primum praesentare Domino Praelato, postea Dominis de Caiűtulo in loco Capitulari, et Ulis commendare.« (Áz 1397-iki canonica visitatio Batthyánynál : Leges eccl. T. III. 310. 1. — »sublector, qui ab ipso lectore denominatur.« (Tkalcic : Mon. Hist. Episc. Zagr. T. II. 79. 1.) 6) »Spectat enim ad eius officium considerare subtiliter, qualiter amministratur doctrina.« (Bunyitay : A váradi kápt. legr. stat. 90. 1. és Tkalcic: Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 77. ÍJ
