Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Jankó János: Adatok a Bács-Bodroghmegyei sokaczok néprajzához. Ism. Dudás Gy. 658

658 TÖRTÉNETI IRODALOM. 658 alakban van leírva, mintha regényt olvasnánk, de a mellett nem az alaposság rovására. Mindenütt ott vannak s kisérik a szöveget a forrásidézetek az összes nyomtatásban megjelent, és a még kiadatlan levéltárakban felkutatott forrásokból. Egy szóval nehéz feladatot vállalt a szerző magára s azt derekasan oldotta meg. Művének egyes részeit a folyton felszínre kerülő ujabb adatok pótolni vagy módosítani fogják, de elévülni nem fog az soha s e kétszáz év művelődéstörténeténél nem csupán úttörő, de alapvető műnek is fog tekintetni. S_,ez egy más gondolatot is juttat eszünkbe. Radvánszky báró e kornak legalaposabb ismerője s művéből látjuk, hogy eredeti források és tárgyak után rajzolta meg e korszak művelődése képét, nem lehetne-e neki már ezután ennek alapján kiadni e korszak illusztrált mivelődéstörténetét ? Az idevonatkozó illusztrációk megszerzésére is, ugy szakavatottsága, érdeklődése, mint •összeköttetései alapján első sorban lenne hivatva, miként a •családi levéltári adatok összegyűjtésénél volt az eset. ítévai Péter koronaőr a mult században a magyar szent korona történetéről irt tanulmányt, utóda báró Radvánszky a magyar szent korona tagjai, a nemesség beléletének föltüntetését tűzte maga elé czélul, örömmel gratulálunk neki annak ilyen sikeres megoldásához. D. L. Adatok a Bács-Bodrogmegyei sokaczok néprajzához. Irta dr. Jankó János. Bpest, 1896. A délszláv népek egyik legérdekesebb töredéke hazánkban .a sokacz nép, mely legnagyobb számban Bács-Bodrog megyében, csekélyebb részben pedig a temesi részeken és a dunántuli vidéken fordul elő. A sokaczok eredetéről, betelepedéséről és ethnographiai tulajdonságairól már sokan irtak. a dolgozatokba azonban annyi hiba és tévedés foglaltatott, a néprajzi megfigyelés pedig oly felületes volt, hogy valóban hézagot pótolt dr. Jankó János ismert néprajzi irónk akkor, a midőn e most megjelent dolgozatát közrebocsátotta. Végre valahára van egy munka irodalmunkban, mely alaposan átvizsgálja a sokacz nép származását, történetét, jelenlegi telepeit és az életmódjára, szokásaira stb. vonatkozó részleteket, helyreigazítja a korábbi írók tévedéseit s megállapítja e, néptöredék ethnographiai jellegét. Érdekes tudni, hogy e becses művet is a millenáris készülődéseknek köszönhetjük, a mennyiben szerző a bácsmegyei monograpliia munkatársa volt, éppen a sokacz nép ethnographiá já-