Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Demkó Kálmán: A szepesmegyei történelmi társulat milleniumi kiadványai I–III. kötet. Ism. Crescens 918

924 TÖRTÉNETI IRODALOM. egy lió lefolyása alatt értesítik. 1821-ig három főesperesség — a székesegyházi, a trencséni és a gradnai — volt; ekkor felállították a negyediket, a zsolnait is. 1619-ig a főesperes a plébánia templomtól 1 forintot, a fiókegyháztól meg 50 dénárt kapott évenkint. Ha pedig az egyházi látogatást tartotta, az ellátáson kívül a plébánia templomtól 24 gyertya, vagy 24 dénár járt. 1624-ben a trencséni főesperességben volt 45 plébánia és 15 fiókegyház, a gradnai ban 18 plébánia és 9 fiókegyház, a székesegyháziban meg 11 plébánia és 15 fiókegyház. A két dékán felügyelt a káptalan közös jövedelmeire. Gondjuk volt, hogy ezek befolyjanak és egyenlő osztalékban a káptalani tagok kezéhez jussanak. Ügyeltek a jobbágyok helyzetére, nehogy valaki úgy elnyomja őket, hogy zsellérsorsra jussanak. Ezek jogi tekintetben az ő hatósága alá tartoztak; bírságolták és büntették őket, a mint a körülmények követelték; a vármegyei törvényszéknél meg a káptalanon kívül őket is képviselték. Ok ügyeltek föl a káptalani molnárokra is, vájjon hívek és megbízhatók-e? gondozzák-e és ha kell, kijavítják-e a gátakat, zsilipeket s a malom belső és külső szerkezetét? A mint a dékán szolgálati éve letelik, beszámol végzett dolgairól. A dékánválasztás húsvét keddjén megy végbe. A ki a megválasztást nem fogadja el, 12 forint bírságot fizet. Az oltárjavadalmak (altariae) felsorolása után a káptalani hiteles helyről is megemlékezik a mű. A nyitrai káptalan is hiteles hely volt, s mint ilyen kiváló közjogi tényezőként szerepelt. Vagner könyve elmondja, miként kellett a káptalan küldöttének eljárnia hivatalos kiküldetése esetén. A nyitrai káptalan levéltárához a mongolok dühe nem férkőzött; Ottokár cseh király hadai azonban a várossal ezt is részben elhamvasztották. A mi megmaradt, Csák Máté féktelenségének esett áldozatul. Bocskay fölkelése ismét nagy kárt okozott a káptalannak. Mert Rédey Ferencz, a fölkelő hadak vezére, Nyitra vára bevétele után a székesegyház kincstárából 10.000 forint értékű kincset lefoglalt; s ezzel egyidőben tűntek el a káptalani levéltárból a XIY. század óta összegyűlt oklevelek és jegyzőkönyvek is. Midőn a török Nyitrát 1666-ban elfoglalta, az egyházi kincseket és a káptalani levéltár tartalmát gondos kezek már előre Bécsbe vitték. A Thökölyi-féle mozgalmak idején a levéltár a pozsonyi káptalan védő karjai közé menekült. II. Rákóczy Eerencz fölkelése alatt Bécsben, a nagy franczia háborúk idején