Századok – 1896
Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - III. és bef. közl. 880
a magvarok eredete, őshazája és vándorlásai. 907 megérkezése előtt járt azon a vidéken. És valóban, Juliánnak második útja után a tatárokról írott levelében ezeket olvashatjuk: »Inde (t. i. a kunoktól) reversi ad Magnam Uugariam, de qua (más olvasás szerint: a quibus) nostri Ungari originem habuerunt et expugnaverunt eos quatuordeciin annis et in quinto decimo anno obtinuerunt eos, sicut nobis ipsi pagani Ungari viva vooe retulerunt.«1) E szerint Rübruquis állítása magában véve semmit sem ér, mert csak Julián tanúskodására támaszkodik. ítéljük meg tehát, mennyit ér Julián tanúskodása. Julián szerzetes útleírásában — úgy, a mint a vatikáni könyvtárban fenmaradt — a következőket találjuk: A keresztyén magyarok történetében az olvasható, hogy van egy másik Ungaria maior, a melyből kiköltözött a hét vezér a maga népével, hogy új hazát keressen, mivel az a föld már nem bírta befogadni nagy számukat. Tehát elfoglalták a mostani Magyarországot, melyet akkor pascua Romanorumnak neveztek. A prédikátor szerzetesek, miután olvasták ezt a tudósítást, elküldtek maguk közül négy szerzetest, hogy térítsék meg a pogányságban élő, elmaradt testvéreket. Annyit tudtak a régiek írásaiból (per scripta antiquorum), hogy valahol keleten laknak, de azt, hogy mely helyen, nem is sejtették. Ottó és társai 3 évig jártak-keltek keleten, de eredmény nélkül tértek vissza. Későbben ismét útnak indult Julián és 3 társa hasonló szándékkal. Végre Julián, a ki utóbb magára maradt, a bolgárok országából kiindulva nem messzire csakugyan talált magyarokat a nagy Etbyl (= Volga) folyó közelében, a kik szájhagyomány útján tudták, hogy ők ama magyaroknak egy része, a kik hajdan valamerre nyugot felé költöztek el.2) 9 Árpádkori Új Okmánytár, VII. k. 551 és 556. lapokon. 2) Ámbár meg kell vallanunk, bogy Júlián útleirása — úgy, a mint fenmaradt — a leggyarlóbb, mi e nemben valaha létezett ; másrészt mégis igazat kell neki adnunk egy pontban, melyet az eddigi kutatók gáncsoltak nála. Julián ugyanis azt mondja, hogy 30 napig utazott egy pusztaságon minden út és ösvény nélkül, míg megérkezett a saracénok országába, mely Fe?a-nak neveztetik s itt egy Bundáz nevű városba. — Még eddig mindenki úgy vélekedett, hogy ez a Bundáz név tollhiba a helyes Burdaz, vagy Burtasz helyett, de azt mondták, hogy ez nem város neve, hanem egy népé, a mely t. i. a khazarok és bolgárok közt lakott (Yámbéry : A magyarok eredete. 495. és Kuún G. Relatio stb. I. k. 58). Ez utóbbi állítás igaz; de viszont Juliánnak is igaza van; mert rajta kívül kortársa Núreddin Mohammed, továbbá Sukrallah és Kátib Mohammed is ismerik és említik ezt a Burdasz nevü várost, mely valahol Khazarország északi részén feküdt. Ennek megfelelőleg azt hiszem, hogy az a »desertum sine omni via et semita« — melyen át érkezeti Julián Alaniából Bundáz, vagyis Burdaz városába, ugyanaz a pusztaság mely a besenyők és a khazarok földe közt, vagyis a Don alsó foly::.-a
