Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - Repertorium c) Hazai lapok - 848

848 tárcza. REPERTÓRIUM. b) Külföldi folyóiratok. The Forum. (1896. ápril-fiizet). Fournier Aug., Francis Joseph and his realm. Repertórium für Kunstwissenschaft. (19. köt. 2. füzet). Th. Frimmel, Aus der Galerie in Hermannstadt. — Schmidt W., »Zur Kenntnisz der Holzschnitte der Dürer'ischen Schule« és »Landschaftliche Zeichnungen in der Nationalgallerie zu Budapest.« Revue Gritique (1896. 30. évf. 24. sz.) Birálatot közöl Xénopol művéről: Histoire des roumains de la Dacie Trajane. Am Urquell: (1896. VI. évf. 10. füz). Mátyás L., Schwäbische Kinderspiele aus der Ofner Gegend. Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart. Kiadja Grünhut 1896. 23. köt. 3. füz.) Bidermann, H. J., Geschichte des österr.-ungar. Ausgleichs. Die Gegenivart. (49. évf. 24. sz.) Austriacus, Die österreichische Thronfolge. Zeitschrift für kathol. Theologie. (20. évf. 3. füz. 549. 1.) Ismertetést közöl Pázmány Péter műveinek uj kiadásáról, nevezetesen a »Dialectica és Physiká«-ról. Krohes F., Mittelalterliche Pestgräber Bagusas. (Allgemeine Zeitung 1896. a 69. sz. mellékletben). Goetz Walter, Der Kompromisskatholicismus und Kaiser Maximilian II. (Sybels Histor. Zeitschrift 77. köt. 1896. 2. füz. 193 1. Polemizál Hopfen nem régen megjelent mentési kísérletével. Schenk K., Kaiser Leos III. Walten im Innern. (Byzantinische Zeitschrift V. évf. 2. füzet.) Bennünket a 2. sz. pótlék érdekel: Leos III. Urheberschaft der Tactica. Mittheilungen des k. u. k. Kriegsarchivs. (9. köt.) Kienast főhadnagy: Die Beziehlingen König Friedrich II. von Preussen zu den Ungarn bis zum J. 1763. Pädagogisches Archiv (1896. 38. köt. 2. sz.) Fr. Reissenberger, Die Schulen der Siebenbürger Sachsen. Neue Freie Presse. 1896. szept. 5. Alex. Nyáry, Die heil. Elisabeth-Kirche in Kaschau. c) Hazai hírlapok. Kancsics Fridolin, kapitány, Das k. u. k. Huszaren-Regiment Gr. Andreas Pdlffy ab Erdőd N. 8. (P. Lloyd febr. 18.) Ez a derék ezred ez idén ünnepié fennállásának 200. évfordulóját. Mihályi Deák Pál volt a tulajdonképeni alapító, a tűzpróbán pedig az új ezred még 1696. esett keresztül, Temesvár ostromlása közben. 1697. a Deák-huszárok Pétervárad előtt harczoltak. 1701 —14.