Századok – 1896

Tárcza; Önálló czikkek - Régi Magyar Könyvtár 845

tarcza. 845 siettek muzeumaik vagy dísztermeik számára valamely kiváló történelmi esemény megfestését megrendelni, s ilyen módon az eddig elhanyagolt történelmi festészet egyszerre nagy és örvendetes fellendülést nyert. Idesorozhatjuk azokat a történelmi térképeket is, melyek egyes milleniumi bizottságok által megrendeltettek, s a szakemberek és a nagy közönség figyelmét egyaránt fe!költötték. Azt a hatalmas okmánytárt, mely erdészetünk történelmét megvilágosítja, a pénzintézetek, egyes mezőgazdasági iparágak történeteit, a magánvállalatokat s ezek közt a három munkát, mely Magyarország történetét tárgyalja: a Varga Ottóét, mely legrövidebb s a nagy közönség számára van irva, a Barótiét, mely a Szalay József-féle munkát dolgozta át és bővítette ki, s a legnagyobbat és legrészletesebbet az Athenaeumét, tíz kötetben, melyet Emich Gusztáv kezdeményezett, s az ő buzgalma, ügyszeretete és kitartása valóban méltó milleniumi emlékké emelt. Ez futó és hézagos átnézete annak, a mi a millenium megörökítése érdekében hazánkban történt, s melynek mindenesetre legkimagaslóbb pontja a milleniumi történelmi kiállítás volt. A kik összehozták, rendezték, gonddal ápolták, örömmel telhetnek el munkájuk eredményén. Ok is, a közönség is bizonnyal fájó érzéssel válnak el attól a gyönyörű helytől, mely annyi örömöt okozott nekik, annyi tanulságot szolgáltatott s melyet sohasem fognak elfeledni. RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR. A »Régi magyar könyvtár« bibliographiai összeállítása Szabó Károly nevével van összeforrva. Évtizedeken át gyűjtött czímmásokat, s mikor már a hazai könyvtárakban tett kutatásait befejezte, akkor az akadémia azok kiadásával megbízta. Az I. kötet 1879-ben jelent meg. Ritkán jelenik meg könyv, mely oly nagy feltűnést keltett volna, mint ez; nemcsak a szakemberek bámulták a régi irodalom gazdagságát, mely most egy új világot tárt fel előttök, hanem a nem szakemberek is örömmel vették tudomásul, hogy a harczok zaja közepett is az irodalmi munkásság annyira el volt terjedve. Pedig ez a hazai irodalomnak csak egy részét tette, másik része a latin hazai nyomtatványokból telt ki; ez a kötet 1885-ben jelent meg. Még ez sem nyújtotta teljes képét a magyarországi tudósok munkásságának; a magyar írók szoros összeköttetésben állottak a küldfölddel, s mondhatni, többször vettek igénybe külföldi, mint hazai sajtót. A mint a II. kötet megjelent, az akadémia megbízta Szabó Károlyt, hogy a III. kötet számára gyűjtsön adatokat, — örömmel vállalkozott erre a nagy munkára s haláláig több mint 2000 czímmást gyűjtött össze. Mi történjék hagyatékával ? Az akadémia irodalom történelmi bizott-