Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - III. és bef. közl. 804

822 A HORVÁTHY CSALÁD LÁZADÁSA, STB. árpádházi királyoktól egész Zsigmondig, egyéni felfogásom szerinti tág körvonalokban vázolni.1) Befejezem a nélkül, hogy szükségesnek tartanám végelmélkedésekbe bocsátkozni. Az irányzat, mely ezen, megengedem, felette hiányos és tökéletlen sorokon végig vonul, oly kézzel fogható és világos, hogy a consequentiák levonását bátran a kegyes olvasóra bízhatom, a mennyiben ez szives volt eddig is türelemmel és elnézéssel elkísérni. Tehetem ezt annál bátrabban, minthogy az ügy, melyért lelkesedem, és melynek akármilyen parányi érdeklődést is kelthetni nagy szerencsének tartanám, mind szélesebb körökben tért hódít magának és olyannak felismertetik, mely a legnagyobb mérvben hivatva van honunk és nemzetünk hírét, jólétét és haladását biztosítani. Kénytelen voltam gyenge tollamat nemzeti életünk egy sötét lapjának ecsetelésénél letenni; a nyomasztó érzés, mely az ilyen bevégzéssel jár, derültté és reményteljessé válik a roppant változás szemlélése által, mely a tengerészet mint nemzeti ügy felfogásában és elismerésében napjainkban nyilvánul, a múlttal szemben. A »magyar tengerészet« már nem puszta eszme, nem jámbor óhajtás többé, de él, létezik, virúl és nagyobbodik napról napra, az újan ébredő nemzeti szellem leheletétől áthatva. Ne hagyjuk a magyar tengerészetet újra pusztulni érdeklődés és áldozatkészség hiányában, mint elődeink kiszámíthatlan kárukra tették. Ez azon út, melyet nemzetünk legjobbjai és legnagyobbjai mutattak, melyen haladva »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Nemzetünk jelleme bőven meg van áldva eszményi erényekkel és javakkal; ezekre hála Isten, soha sincs szükség figyelmét felhívni. mert ezekkel természeténél fogva ösztönszerűleg él; ezeknek köszöni a magas szellemi színvonalat, melyet a népek közt elfoglal; de nem árt nemzetünket idestova felkérni, hogy a szellemi javak és eszmények mellett az anyagiakat se vesse meg. Es az anyagi javak és érdekek között azt a múltban elhanyagolt ágat, hazafiúi szempontból is, most lelkesen fel kell vennünk és magasra emelnünk, gyakorlati érvényesítést adván egyik legfenköltebb koszorús költőnk gyönyörű szózatának: »Hogv mondhassuk csend's viharban Szent hazánk! Lefizettünk mind, mivel csak Tartozánk.« WILCZEK EDE. ') L. II. Endre király keresztes hadjárata.« Századok, 1894, 7 és 8. füzet. »Magyar tengerészet az Anjoukorban.« Századok, 1895, 3., 4., 5. és 6. füz.