Századok – 1896

Tárcza; Necrológok - Treitschke Henrik † Hazslinszky Rezső 761

76 TÁRCZA. Glückmann Károly alezredes, Das Heerwesen der österr. ungarischen Monarchie. Für den Unterricht u. das Selbststudium verfasst. 4. kiad. (Bécs Seidl. 1895. VI. 383. 1. 5 Mark.) Kromar Konrad alezredes, Gesch. des к. и. k. Infant. Regiments F. M. Gf. von Khevenhiller 7. Nach der von Gusstav Ritter von Amon verfassten Regimentsgeschichte bearbeitet. (Klagenfurt. Heyn. 18Ö5. 127 1. 80. Pf.) Wolff Hanns, Johannes Lehel. Ein siebenbűrgischdeutscher Humanist. (A segesvári gymnazium 1894. programmjában. 28 1.) De Villermont, Marie Therese 1717—1780. (Bruxelles. 2. köt. 1895. 15 M. 432 es 436 1.) Forschungen zur deutschen Landes u. Wolkskunde., herausgegeben von Prof. D. A. Kirchhoff. (IX. köt. 1 és 2. füz. Stuttgart, Engelhorn. Tartalma : I. füz. Teutsch Fr., Die Art der Ansiedlung der Siebenbürger Sachsen. Schaller Fr. Volksstatistik Siebenb. Sachsen. — II. füzet. : Wittstock 0., Wolkstiimliches der Siebenbürger Sachsen. •— Scheiner A., Die Mundart der Siebenbürger Sachsen. (138 1. 6 M. 50.) Lörcher TJlrich, Aus Ungarns Schreckentagen. (Regényes korrajz a vallásüldözések korából. Lipcse, Braun. 1895. VII. 246. 1. 3 Mark.) Wyss A., Eberhard Windecks Buch vom Kaiser Sigismund. (Lipcse. Harrasowitz. 1894.) Strässle ./., Österreichs-Anteil an den Friedensverhandlungen von Oliva. (Bielitz, progr. értekezés. 1895.) Jansen János »Geschichte des deutschen Volkes« cz. nagy művének kéziratban hátrahagyott VIII. kötetét Pastor Lajos rendezte sajtó alá. (Freiburg, Herder. 1894.) E helyen annak a felemlítésére szorítkozunk, hogy e kötet különösen a kereskedelem, az ipar, a gazdasági viszonyok, a társadalmi osztályok belső életére s a növekvő félben levő erkölcsi elfajulás vázolására vonatkozik. Hazai vonatkozású adatot ebben a kötetben keveset találtam. A 61. lapon felemlíti, hogy János Zsigmond brandenburgi választófejedelem Driesenben, közel a lengyel határhoz, pénzverdét állított és ezt oly embernek adta bérletbe, a ki a magyar aranyok, tallérok és garasok utánzásában ügyességet tanúsított és azokat forgalomba is hozta. — Az 1581-ben Frankfurtban, Feyerabend nyomdájából kikerült Rumpolt Miksa-féle szakácskönyv magyar ételek készítési módjának ismeretével is dicsekszik (170. és 275. old.) — Alább a magyar borok kelendőségéről hoz fel adatot (220. 1.); a XVII. század küszöbén a német nemesség »magyar kalapokat« kezdett viselni (223. 1.) ; 234 lapon is panaszkodik egy német censor a- külföldi (magyar) divat lábrakapásáról. A 632 lapon egy boszorkány illetőleg babonás esetet említ, melynek szín-