Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Ádám Gerzson: A nagy-kőrösi ref. gymnasium története. Ism. Illéssy János 744

történeti irodalom. 745-azok a lelkes apostolok voltak, akik a várost a reformált hitnek megnyerték. Ezek közül való az a Nagykőrösi Csuda Demeter, aki 1531-ben a wittembergi egyetemen végezte tanulmányait. Wittembergában a XVI. század közepén nagy számmal tanult magyar ifjúság, a kor szokása szerint, külön nemzeti bursát vagy coetust képezett egy senior vezetése alatt. Ahogy ez a coetus szervezve volt, ugyanazt a szervezetet találjuk kezdetben prot. iskoláinknál is. A szerint szervezkedtek a sárospataki, nagyváradi, debreczeni és nagykőrösi iskolák. Ez a szervezet tükröződik vissza még a XVII. századi későbbi iskolai törvényekből, amilyen a nagy-kőrösi iskolában a XVII. századból kettő maradt fenn.1) Ezek a törvények kor- és miveltségtörténeti szempontból rendkivíil érdekesek és tanulságosak. A mai, még inkább a jövő nemzedék csak e törvényekből értheti meg a régi ref. iskolák szervezetét, berendezését, szellemét, egész múltját. S a jelen monographiának azt a részét tartom legbecsesebbnek, mely ezen iskolai törvények s egyéb régi följegyzések nyomán a régi — mindazáltal 1848-ig alapvonásaiban fennállott — középiskola képét megrajzolja. Demokrata kormányforma, puritán egyszerűség, zárdaszerü komor élet, mit az ifjú vér hevessége, olykor kicsapongása tesz néha derültebbé; vas fegyelem, erős vallásosság, rajongó hazaszeretet és testvéries együvétartozás: ezek adják e kép alapvonásait. Szinte magunk előtt képzeljük a nagykőrösi deákot Pfeffer und Salz posztóból készült, bokáig érő, két elejü tógájában, amelyet »nyárban kigombolni, télben begombolni és ha tetszik, megbélelni is lehet.« Nyírott haját felhajtott karimájú kalap, lábát kerek orrú fekete csizma takarja. Áz utczán csak ünnepnapon, vagy felsőbb engedelemmel látható, akkor is másod magával és könyvvel a kezében, hogy a mesterlegénytől meg lehessen külömböztetni. Egyébként ideje nagy részét az iskola magas falai közt tölti: ott lakik harmad-negyed magával egy »kamarában«, melyet alsó osztálybeli szegény gyerek takarít. Korán, 3 — 4 órakor kél, imádkozik, zsoltárt zengedez és készül a leczkéjére. A nap legnagyobb részében a tanárokat hallgatja, vagy temetésre jár. Délben 11—12 óra közt megeszi szerény ebédjét, mit a coquus (szakács) a város tehetős, jó szívű családjaitól szerzett be s osztott szét. Este 8—9 órakor az oeconomus csengettyűje lefekvésre szólítja. Egyhangú, zárdai élet, de nem minden kedélyesség nélkül 9 Az egyik év nélküli (1671 körüli), a másik — a monographia irói szerint — 1693-ból való. Az utóbbi törvény évszáma a 66. laphoz mellékelt facsimilén 1638-nak is olvasható.