Századok – 1896
Értekezések - KROPF LAJOS: Pászthói Rátholdi Lőrincz zarándokolása 716
PÁSZTHÓI RÁTHOLDI LÖRIXCZ ZARÁNDOKLÁS A. 727 kezdett az emberi lélek létezésében, létének lehetőségében, mivelhogy a philosophusok állítása szerint a lélek láthat!an, tapinthatlan (incorporea), »impassibilis« valami. De amidőn lent járt az alvilágban, meggyőződött a lélek létének valóságáról. A második indok, mely őt az útra késztette, nem igen világos előttem- »Secunda causa fűit quod dicerem serenissimo Principi Domino meo Hungariorum Regi me visitasse locum Purgatorii saepedicti. Unde idem dominus meus suas honorabiles litteras sub sigillo majestatis praebebat.« Liszthy följegyzése szerint az ő Lörincze, mint tudjuk, a király parancsára járt a pokolban. Tinódy másrészről ily féle parancsról nem tesz embtést. A harmadik indok végre az volt: mivel lovagunk sokat hallott sok embertől Hibernia (Irland) mindenféle csodáiról, szentjeinek számos változatos csodatételeiről. Mindezt saját szemeivel akarta szinről-szinre látni, azért jött el. Azt is kérdezte hősünktől interviewer-je, hogy az ő véleményében valóban »corporaliter« élte-e át tapasztalatait az alvilágban, testi érzékei révén nyerte-e benyomásait vagy pedig csak szelleme szállott le a purgatoriumba. Erre Lőrincz azt válaszolta, hogy csak azt mondhatja magáról, mit Szent-Pál mondott t. i. »Raptus fui (igy!) utrum extra corpus nescio ; Deus seit.«1) De fölötte valószínű, hogy testileg élte át kalandjait, nem csupán lelkileg, mert a meddig a barlangban tartózkodott, folyvást égett a viaszgyertyája, mert a kilencz darab egyikét a másika után folyvást meggyújtotta s ami fő, falatozott (coenarem) mindaddig, mig a purgatoriumhoz vezető barlangból ki nem lépett. Ez végleg eldönti a vitát Lőrincz lovag esetében. Végre egy »De commendatione Dei et militis etc.« czimű fejezetben a kézirat szerzője hálát ad »omnium Creatori,« ki a a lovagot »cingulo militari, hilaritatis vultu, circumspectionis et allocutionis moderamine, inter dominos et amicos laborum commendabilium experientia, hebraici, graeci et latini ydeomatibus inter alia variisque scientiis et virtutum insigniis decoravit .... Amen.« Midőn Toldy Ferencz 1871-ben az afadémia II. osztályában fölosvasta értekezését, egy »tisztelt barátja« azt az »Qui de purgatorio dubitat, Scotiara (Irland régi neve) pergat, purgatórium Sancti Patricii intret, et de purgatorii poenis amplius non; dubita-i bit.« Dialog, de miraculis sui temporis lib. XII. cap. 38. —————v> ') Pál apostol 2. levele a korinthusiakhoz XII. 2. »Tudok egy embert a Krisztusban, ki ezelőtt tizennégy esztendővel (hogyha testben nem tudom; avagy testén kivül, nem tudom) elragadtatott volt a harmadik égig.« a*